Nem győzik a bajok kezelését az ombudsmani hivatalban

Az állampolgári jogok területén egyre több a panasz, miközben azok okainak feltárására, kezelésére egyre kevesebb erőforrás jut – állapította meg 2009. évi tevékenységéről készített beszámolójában Szabó Máté országgyűlési biztos. Arról is beszélt, fontos lenne, ha mihamarabb biztosítanák a választójogot a fogyatékosok számára is.

Az ombudsman szerdán, Budapesten ismertette 2009-es évi munkájáról, a legfontosabb ombudsmani vizsgálatairól szóló beszámolóját. Hangsúlyozta: 2009-ben 49 százalékkal nőtt a hozzá érkezett panaszok száma. Mivel azonban a hivatal többszöri jelzés ellenére sem kapott külső segítséget, a biztos munkatársai megfeszített munkával sem tudták feldolgozni a 6752 panasz mindegyikét. Mint mondta, Európában is érezhető „a válságkezelés válsága”, azaz hogy a válság hatására mindenütt nő az állampolgárok problémája mind számában mind mélységében. Ugyanakkor a válság miatt az ezek kezelésére hivatott intézmények, mint az ombudsmani hivatal, a betegellátás, az oktatás, a fogyatékosellátás forrásai csökkennek, és egyre kevésbé tudnak segíteni.

Szabó Máté jelezte: a jövőben az ő hivatala is „bizonyos funkciókat nehezebben tud ellátni”, valószínűleg a megyelátogatásokat és a regionális panaszfelvételeket ebben az évben már nem tudják folytatni, és kevesebb és kisebb projekteket tudnak csak megvalósítani. Szabó Máté vizsgálatainak célpontjában 2009-ben a gyermekjogok, a fogyatékosok jogai, az egyéni és közösségi közlekedés joga, valamint a sztrájkjog (közszolgáltatói és közlekedési sztrájk) volt, de a biztos ellenőrzés-sorozatot végzett a büntetés-végrehajtás területén is.

A gyermekeket érintő erőszakkal kapcsolatban folytatott vizsgálata során megállapította, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem elég hatékony, kevés a képzett szakember, a gyermekvédelemben dolgozók együttműködésén pedig javítani kellene. Az iskolai erőszak megelőzésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe, de „az intézményi kereteket szűkíti a forráshiány”.

A fogyatékossággal élők alapjogainak védelmében indított vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az érintettek egészségügyi, szociális ellátásának, képzésének, foglalkoztatásának nehézségei nem orvosolhatók társadalmi szemléletváltozás, az elfogadás és a befogadás nélkül. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását követő utóvizsgálat pedig azt állapította meg, hogy az ellátás korábban kifogásolt területi aránytalanságait „csak részben sikerült megoldani”, hiányoznak a fekvőbeteg-ellátóhelyek, egyes régiók pedig teljes egészében ellátatlanok.

A „közlekedési projekt” a parkolási társaságok eljárásával kapcsolatban azt állapította meg, hogy sérti a jogbiztonságot, ha a szabálytalan parkolás tényét nem bizonyítják megfelelően, hanem pusztán a nyilvántartásban szereplés tényét tekintik bizonyítéknak. Visszatérően szerepelt a vizsgálatokban a jegyellenőrzési és pótdíjazási gyakorlat és az ellenőrök magatartása, a bérletek utólagos bemutatásának díját pedig éppen az ombudsman javaslatára csökkentette a BKV.

A biztoshoz a sztrájkjoggal kapcsolatban elsősorban a közszolgáltatók, főleg a személyszállítást végző társaságok dolgozóinak sztrájkjaival kapcsolatban érkeztek panaszok. A sztrájk esetén biztosítandó elégséges szolgáltatással kapcsolatban a biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a sztrájktörvény a mai formájában nem teszi érdekeltté a feleket a megegyezésben, aminek a lakosság látja kárát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a munkaadók és a munkavállalók közötti tárgyalások a sztrájktörvény módosításáról megszakadtak, de bízik benne, hogy a sztrájktörvényt a jövőben módosítani fogják.

A büntetés-végrehajtási intézményekben végzett ellenőrzések során megállapította a biztos, hogy a fiatalkorúak intézményeiben a túlzsúfoltság gerjeszti az erőszakot, a legtöbb helyen kevés a gondozó személyzet, a pszichológus. Van, ahol a zárkák „igen lelakottak”, az elektromos vezetékek balesetveszélyesek. Általános probléma a személyzet alacsony létszáma, túlterheltsége. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a rendőrség felderítési mutatói nőttek 2009-ben, ennek következtében „özönlenek be az előzetesek a bv-be”, ez pedig olyan ellentmondás, amelyet az alternatív szabadságkorlátozó formákkal lehetne például feloldani. 2010-ben az egyik legfontosabb vizsgálati terület a pénzügyi-gazdasági válság hatása az állampolgárok jogaira, 2011-ben pedig a betegjogok szisztematikus vizsgálatát végzik el.

Választójog a fogyatékosoknak

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint mihamarabb módosítani kellene a választással kapcsolatos szabályokat annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők korlátlanul gyakorolhassák állampolgári jogukat. A biztos szerdán mutatta be az elmúlt évi munkájáról készített beszámolót, az egyik kiemelten vizsgált téma 2009-ben a fogyatékosok jogainak érvényesülése volt. Szabó Máté közölte: a fogyatékosok (közel félmillió ember) választójogának biztosítása „sokkal nagyobb kört érint”, mint a külföldön élőké. Erre felhívta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium figyelmét is, azonban a tárca arra hivatkozott, hogy egy évvel a választás előtt már nem „illik” módosítani a választójogi szabályokat.

Szabó Máté megjegyezte: a külföldön élők választójogának biztosítása érdekében azonban jogszabályt módosítottak, és „luxuriózus anyagi támogatás áll rendelkezésre” annak érdekében, hogy a külföldön tartózkodók voksolhassanak. „A sokkal közelebb és tömegesebben élő fogyatékosok választójogának biztosítására anyagi és törvényhozói odafigyelésre volna szükség” – szögezte le. A fogyatékosoknak jelenleg is van választási joguk, de ezzel nagyon sokan nem tudnak élni. Például azért, mert nem minden szavazókör akadálymentesített, kicsi a szavazófülke is, továbbá a látássérültek egyedül nem tudnak voksolni.

(MTI)