A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség – hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok lelki trianonként élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség. Semjén Zsolt leszögezte: nem gondolja azt, hogy a magyar nemzeti érdekekre kárt, vagy veszélyt jelent az, ha egy pilisben élő szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Ez gazdagodást jelent és természetes, hogy felveheti hazája állampolgárságát. De az is természetes, hogy a határon túli magyarok megtehessék ugyanezt. Mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van – mondta Semjén Zsolt.
„Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal”
Kifejtette, hogy az állampolgárság megadása egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban. Azok kérhetik, akik beszélnek valamilyen szinten magyarul, a felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el. Az anyakönyvi kivonatba Semjén Zsolt elmondása szerint a neveket és helységneveket magyar helyesírással jegyzik be. A KDNP elnöke hangsúlyozta: ez a törvény nem a nyugdíjellátásról, vagy szavazásról szóló törvény. Nem ad és nem vesz el senkitől jogokat. „Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal” – mondta. Kitért arra is, hogy a szomszéd országok és az unió álláspontja nem a legvégső szempont, de komolyan kell venni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „a magyar Országgyűlés az egyetemes magyarságnak tartozik felelősséggel, nem másnak”.
„Ha nekik lehet, nekünk is lehet”
Elmondása szerint Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria is pozitívan nyilatkozott. Szlovákiában – mint mondta – választási kampány van, ebbe „nem szerencsés beszállni”, de nem szabad hagyni, hogy provokáljanak. Elmondta azt is: „a szlovák néppel történelmi sorközösségben voltunk és történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, de fontos, hogy világos különbséget tegyünk a szlovák belpolitika és a szlovák nép között, akik felé a kezünk mindig kinyújtva van”. Hozzátette: a Kárpátalján lévő románoknak van román állampolgárságuk, az ott élő szlovákoknak van szlovák állampolgársága, az Ukrajnában élő oroszoknak is van orosz állampolgársága. „Ha nekik lehet, nekünk is lehet”. Semjén Zsolt beszéde végén – amelyet többször tapssal szakítottak félbe – felemelt egy fekete gyertyát, amelyet elmondása szerint a népszavazás után, a csíksomlyói zarándoklatról küldtek a Parlamentbe az ott élő emberek. A fekete gyertya Semjén Zsolt szavai szerint a fájdalom kifejezése volt. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy jövő ilyenkor fehér gyertyát küldenek majd „az egyetemes magyarság közös házába”.
„Senkit sem bánt, nem öncélú”
A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával – mondta Simicskó István (KDNP) csütörtökön, az állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájában a Parlamentben. A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás „senkit sem bánt, nem öncélú”, hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos. „Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban” – fűzte hozzá.
MTI
