A keresztény világban a két legjelentősebb ünnep, a karácsony és a húsvét mintájára alakult úgy, hogy pünkösd sem „egynapos” ünnep. Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelére emlékeznek a hívők, s a pünkösd ünnepe tulajdonképpen az egyház „születésnapjának” tekinthető. A különböző keresztény felekezetek ünnepi szentmisével, istentisztelettel ülik meg az ünnepet, sőt a pünkösd kiemelkedő magyar vonatkozású eseményévé nőtt a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amelynek szentmiséjén e szombaton Böjte Csaba ferences testvér, a dévai árvák atyja tartott szentbeszédet. A pünkösdhöz szegődött számos népszokás is (májusfaállítás, a pünkösdi király megválasztása, tavaszköszöntés, királynéjárás), de az ünnepet követő hétfői nap csak nemrégiben vált munkaszüneti nappá.
Érdekes módon a katolikus egyház naptárában egészen az 1960-as évekig „nem parancsolt” egyházi ünnepként volt nyilvántartva pünkösdhétfő, azonban a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja óta már egyszerű hétköznap, az „egyházi évközi idő” napjai közt tartják számon. A hagyomány alapján ennek ellenére mégis imádkozható a pünkösdi szövege is. S noha a vatikáni zsinat „kivette” a nagy ünnepek közül, a hazánkban mély gyökeret eresztő ünnepnap 1993-ban – az 1950-es eltörlést követően – ismét elfoglalta a naptárban piros betűs helyét, és munkaszüneti nappá vált.
A Magyar Katolikus Egyház tartogat is valamit erre a napra: reggel 9 órától késő délutánig Máriaremetén zajlik a karizmák ünnepe, ahol „standot” nyit a plébániák és az egyházhoz kötődő szerveződések apraja-nagyja, bemutatkoznak a jövő papjai, játszóház fogadja a legkisebbeket, előadások és koncertek az idősebbeket. 13.45-kor a kiadott program szerint a Magyar Katolikus Egyház vezetőjével, Erdő Péter bíborossal lehet beszélgetni, majd ugyanő mutatja be az ünnepi szentmisét 15 órától.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
