Újrarendeznék az állami cégvezetők fizetését

Október elsejétől nem maximálnák az állami cégvezetők fizetését: az új vagyontörvény hatályon kívül helyezné azt a rendelkezést, amely kimondta, hogy havi díjazásuk legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke évi összes keresete egytizenkettedének egynegyede lehet, azaz jelenleg mintegy kétmillió forint. Ha elfogadják a fideszes módosító javaslatot, akkor az ügyészség mégsem gyakorolhatna törvényességi felügyeletet a társasházak működése felett. Vona Gábor lemondott mentelmi jogáról az Országgyűlés alakuló ülésén viselt ruházata kapcsán az ellene esetlegesen induló szabálysértési eljárás miatt.

MNO
2010. 05. 25. 15:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fideszes Matolcsy György és Fónagy János által benyújtott, az állami vagyonnal felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat – amelynek részletes vitáját kedden folytatják le a parlamentben – egy passzusa újrarendezi az állami cégvezetők fizetését.

Kezdeményezi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény egy jelenlegi bekezdését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-re, a törvény mellékleteiben meghatározott gazdasági társaságokra, illetve azok munkaviszonyban álló munkavállalóira és vezető tisztségviselőire 2010. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

A hivatkozott bekezdés azt mondta ki: a köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló havi személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet. Az Országgyűlés tavaly november 9-én fogadta el azt a törvényt, amely kimondta: a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlés 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el az előterjesztést, az indítványt csak a szocialisták támogatták.

Mégsem felügyelné az ügyész a társasházakat

Az ügyész mégsem gyakorolhat törvényességi felügyeletet a társasházak működése felett, ha az Országgyűlés elfogadja az állami vagyonnal kapcsolatos törvényjavaslathoz kedden benyújtott fideszes kapcsolódó módosító javaslatot.

Répássy Róbert azért kezdeményezi a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését, mert véleménye szerint az ügyészi beavatkozás lehetővé tétele nincs összhangban a társasházi jogviszony jellegével, és az ügyész alkotmányos szerepkörével sem. Az Országgyűlés tavaly szeptember 14-én fogadta el ismét a társasházakról szóló törvény szocialisták által kezdeményezett módosítását, miután azt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A kihirdetését követően nyolc nappal később hatályba lépett rendelkezés szerint az ügyészek törvényességi felügyeletet gyakorolnak a társasházak felett. Az ügyész e felhatalmazás alapján betekinthet a társasház dokumentumaiba, intézkedéseket kezdeményezhet, illetve ha megítélése szerint a törvényesség másként nem állítható helyre, bírósághoz fordulhat.

Az államfő ezzel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az ügyész törvényességi felügyelete nem egyeztethető össze a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi.

Répássy Róbert a módosító indítvány indoklásában az államfő álláspontja mellett arra is hivatkozik, hogy a törvény elfogadása előtt írásban fejtette ki ellenvéleményét, szakmai és jogi aggályait külön-külön az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese. A legfőbb ügyész a vonatkozó rendelkezés megsemmisítéséért az Alkotmánybírósághoz fordult. A módosító indítvány indoklása szerint az Országgyűlés ennek ellenére, a döntést megalapozó hatásvizsgálat nélkül ismételten elfogadta a közös tulajdoni formától idegen ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat; a módosító javaslat ezt az alkotmányellenes helyzetet szüntetné meg.

Vona lemondott mentelmi jogáról

Vona Gábor lemondott mentelmi jogáról az Országgyűlés alakuló ülésén viselt ruházata kapcsán az ellene esetlegesen induló szabálysértési eljárás miatt. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője kedden közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője levélben tájékoztatta Schmitt Pál házelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát, hogy „bár az alakuló ülésen viselt ruházatával semmilyen jogsértést nem követett el, az ellene ez ügyben esetlegesen induló szabálysértési eljárásban lemondott mentelmi jogáról”.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.