Egy hét múlva kiderül, hogy hány képviselőre szavazhatunk

A választási irodák vezetőinek, azaz a helyi jegyzőknek június 29-ig kell megállapítaniuk, hogy az adott településen hány tagú lehet majd az októberben megalakuló képviselő-testület.

A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH) jelölte ki arra, hogy a lakosságszámról adatot szolgáltasson. A jegyzők ugyanis a lakosság száma alapján számítják ki, hány egyéni és hány kompenzációs mandátumot szerezhetnek meg a jelöltek az egyes településeken.

Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló új törvényt (Övjt.), mely szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát annak alapján kell meghatározni, hogy az egyes településeken a választás évében, január elsején hányan laknak. Ezt az adatot egy központi szerv (a most megjelent jogszabály szerint a KEK KH) küldi meg a jövőben minden év január 15-ig a helyi és területi választási iroda vezetőjének.

Az októberi önkormányzati választás előtt azonban módosult a képviselők számára vonatkozó szabály, így a jegyzőknek újra meg kell állapítaniuk a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát. Az Övjt. június 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és a törvény szerint 15 napon belül – június 29-ig – a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervnek közölnie kell a választási irodák vezetőivel a település, a fővárosi kerület, a főváros és a megye lakosságszámát. A választási iroda vezetőjének pedig innen számítva további 15 napja van arra, hogy megállapítsa és közzétegye a megszerezhető mandátumok számát. A 10 ezernél több lakosú települések és a fővárosi kerületek választásiiroda-vezetőinek ugyaneddig az időpontig kell megállapítaniuk az egyéni választókerületek sorszámát és területét.

Budapesten 50 ezer emberre jut egy képviselő

A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú település (egyéni listás választási rendszerben) egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 100 lakosig 2, 1000 lakosig 4, 5000 lakosig 6, 10 ezer lakosig 8. A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) jutnak mandátumhoz: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 ezer lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 ezer lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum jár. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságának száma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő választható.

A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után 1 képviselő, 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után 1 képviselő választható.

(MTI)