Összehívják a MÁÉRT-et – Semjén: A jövő felé kell nézni

A kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján Gödöllőn. • A megmaradás feltétele az összekapaszkodás és önszervezés

A kereszténydemokrata politikus a találkozón – amelynek hétfői központi témája a határon túli kapcsolatok – hangsúlyozta: a MÁÉRT kitűnően működött a magyar–magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze. Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) is megtartják, „a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is”. A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik.

Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni. Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon.

A miniszterelnök-helyettes előadásában a magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította: stabilitását az anyaország, a Kárpát-medence határon túli és a nyugati emigráció magyarsága adja. Ha bármelyik „láb” eltörik, kiesik, az egész szék felborul – fogalmazott. Ezért a kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó – fűzte hozzá.

Jóvátenni a „lelki Trianont”

Semjén Zsolt kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény – mutatott rá. A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-től. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő, vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul. Mint mondta, megpróbálják jóvátenni azt „a lelki Trianont”, amelyet 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott, s javítani a határon túli magyarság helyzetén.

Semjén Zsolt előadásában köszönetet mondott azért, hogy az árvíz sújtotta településen élők segítségére sietett a határon túli magyarság, majd ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét, külön kiemelve a 16 százalékos egykulcsos adó és a családi adózás bevezetését. Mint kifejtette, „ennek lényege, hogy a gyermekek után olyan összegek járnak majd támogatásként, amelyek nem kerülnek az adó hatálya alá”. Amit az emberek a gyermekek nevelésére fordítanak, ahhoz az államnak semmi köze – fogalmazott Semjén Zsolt.

„Nem az ápoló és a tanárnő bérét kell csökkenteni”

Kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta, az ország gazdasági helyzete kikényszeríti, hogy bizonyos költségeket lefaragjanak. Nem az ápoló és a tanárnő bérét kell csökkenteni, hanem a vezetőkét – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy eltöröltek 12 adónemet, például egy ház építéséhez 51 engedély kellett, ennek egyharmadát megszüntették. Egyenes ági örökösödésnél pedig minden adó megszűnt. A legszegényebb embereket ugyanakkor az államnak meg kell védenie – szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Állami eszközgazdálkodási intézet jön létre, azaz az állam a hitelek miatt nehéz helyzetbe került családok lakását megveszi, s az érintettek bérlőként ott maradhatnak. Megtiltják továbbá, hogy a bankok jelzálogot jegyezzenek be lakásra devizahitel esetén – tette hozzá. Ha Magyarország gazdaságilag is erős, tiszteletben álló ország, ennek pozitívumai a határon túli magyarságra is „átáramlanak” – mutatott rá a kormánypárti politikus.

Küldjenek mondatokat településükről

A miniszterelnök-helyettes előadása végén felhívta a jelen lévő polgármesterek figyelmét arra az előző héten indított kezdeményezésre, hogy minden magyarok lakta települést megkeresnek: küldjenek egy-egy mondatot, amit fontosnak tartanak magukról. Ezeket márványtáblára vésik fel, amelyekből felépül a magyar megmaradás temploma. A magyar polgármesterek világtalálkozóján – amelynek hétfői napját Gödöllőn vendégeskedő csángó gyermekek dalai nyitottak meg – mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról. A második napon a program szerint előadást tart Szili Katalin volt házelnök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Duray Miklós, a Közép-európai Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen a résztvevők állásfoglalást fogadnak el.

(MTI)