Az érettségi vizsgáról és az alsó tagozatos buktatásról is szavaznak

Visszaállíthatja a buktatás lehetőségét az alsó tagozaton hétfőn az Országgyűlés, amely emellett törvényben rögzítheti az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba nem lépését, és dönthet a médiacsomag egyik eleméről.

MNO
2010. 07. 05. 5:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőn szavaznak a közoktatásról szóló törvény módosításáról, amely már szeptembertől visszaállítaná a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A végleges javaslat ugyanakkor az iskolára bízza, hogy osztályozza vagy szövegesen értékeli a tanulók teljesítményét.

Ez alapján az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

Elfogadhatják a Ptk.-ról szóló törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokat. Ennek indoklása szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Határoznak a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A médiacsomag részét képező előterjesztés értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A jogszabály rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz.

Döntés lesz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek kinevezése nem 6 évre szól, mint eddig. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése a jelenlegi szabályok szerint 6 évre szól. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, az elnökhelyettes megbízatása pedig az elnök kinevezési időtartamára szól.

Zárószavazás lesz az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, amely szerint a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Zárószavazást tartanak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatról. Az indoklás szerint az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg.

A határozathozatalok után megvitatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot, az alkotmánymódosítást, a közbiztonságot érintő törvények módosítását, valamint az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítását és a Nemzeti Földalapról szóló előterjesztést.

Az alkotmánymódosítás többek között különadó kiszabását tenné lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. A módosítás többek között 30-ról 50 ezer forintra növeli az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak – eddig tiltott – elzárását is szabálysértés miatt.

Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása rendelkezik az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetéséről, hatásköreinek átcsoportosításáról, továbbá a patikaalapítás átmeneti korlátozásáról.

Hetente legalább öt testnevelésórát kellene tartani az általános iskola mind a nyolc évfolyamán a 2014–2015-ös tanévtől, ha a Ház elfogadja a sporttal összefüggő egyes törvények módosítását, amely megszüntetné a Nemzeti Sporttanácsot is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.