A Gyurcsány-kormány 2009 márciusában nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá az Álomsziget projektet, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közelmúltbeli jelentése szerint azonban az akkori kabinet ezt úgy tette, hogy nem állt fenn a törvény által megkövetelt fontos közcél – fejtette ki szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Budai Gyula, emlékeztetve arra, hogy az Orbán-kormány idén novemberben hatályon kívül helyezte a kiemeltté nyilvánító rendeletet.
A kormánybiztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Megítélése szerint az ügyészségnek vizsgálnia kell a koncessziós szerződés megkötését, a nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítás körülményeit és azt a vagyonveszést is, amely akár a költségvetési bevételek, akár a privatizáció kapcsán az államot érte. Tájékoztatása szerint egyébként az ügyben körülbelül kétmilliárd forintos kárt szenvedett az állam.
Budai Gyula azt mondta, azért a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést, mert álláspontja szerint volt kormánytagok – akik jelenleg is országgyűlési képviselők – hivatali helyzetükkel visszaélve, hatáskörüket túllépve, a külföldi befektetők nyomásának engedve nyilvánítottak egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. Úgy véli, ebben a vonatkozásban Gyurcsány Ferenc és Veres János büntetőjogi felelősségét is vizsgálnia kell az ügyészségnek.
A vagyonvesztést illetően pedig – folytatta – azoknak az állami vezetőknek a felelősségét kell vizsgálni, akik hozzájárultak az értékesítéshez. Példaként említette a vagyonkezelő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst.
Budai közölte azt is: hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és törvényességi eljárást kezdeményezett az Álomsziget-beruházás környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban, ugyanis azt állapította meg, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásánál – ami az előző kormányhoz köthető – jelentős eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés történt.
Ha az ügyészség vizsgálatot rendel el, és azt állapítja meg, hogy valóban jogszabályellenesen adták ki az engedélyt, akkor a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, „és így valószínűleg nem tud abban a formában megvalósulni, mint ahogy az eredeti elképzelésekben szerepel” – tette hozzá.
Az elszámoltatási kormánybiztos kérdésre szólt arról is, hogy a koncessziós határidő Sukoró esetében 2011. január 1-jén jár le, s ha a beruházó nem tudja megkezdeni a beruházást, 900 millió forint kötbért kell fizetnie a magyar államnak. Az Álomszigetnél ez a határidő 2013. Az évek óta húzódó, 400 milliárd forint értékű és kiemelt beruházásnak minősülő Álomsziget projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat és konferenciaközpontot is létesítenének.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
