A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma által tárgyalt perben Darákné Nagy Szilvia bíró ismertette a kereseti kérelmeket. A felperes MÁV Zrt. arra hivatkozott: a kiömlő vörösiszap megrongálta a Budapest–Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Ajka és Devecser közötti szakaszát, károsodtak a vágányok és a technikai berendezések is. Emiatt a vasúttársaságnak számlával igazolhatóan 353 millió forint kára keletkezett, ennek megtérítésére kéri kötelezni az alperes Mal Zrt.-t.
Keresetlevelében a MÁV részletezte, milyen kárai keletkeztek, a helyreállítási munkáknak mekkora költsége volt, illetve mekkora a társaság elmaradt bevétele. A kár jogalapjaként az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenységét és az ebből eredő kárt jelölte meg. Eredetileg 384 millió forintot követelt, de számlával és más dokumentumokkal 353 millió forintot képes igazolni.
A MÁV álláspontja szerint nem vitatható a kár és a Mal Zrt. jogellenes magatartása közötti összefüggés. Hivatkozik egy kormányrendeletre, amely szerint a kormány meghatározta, hogy a katasztrófa okozója az alperes. A felperes egy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is beterjesztett, 317 millió forint megfizetésére kérte kötelezni a Mal Zrt.-t. Erre szerinte azért van szükség, mert olyan költségei merültek fel, amelyeket az állam nem tud finanszírozni.
Nem akar fizetni a Mal, az időjárást okolják
A Mal Zrt. a felperes keresetének elutasítását kérte a bíróságtól. Szerinte a káreseménnyel kapcsolatos költségek fedezetét a magyar állam biztosította, a követelés megfizetésére nincs jogalap. Vitatja, hogy az eseményt jogellenesen okozta és hogy fokozott veszéllyel járó tevékenységet végzett volna. Azt is vitatja, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem feltételei fennállnának. A Mal Zrt. szerint az összegek kifizetése ellehetetlenítené a működését, és ha a bíróság mégis azt állapítaná meg, hogy a tevékenysége fokozott veszéllyel jár, akkor a cég kimentésre hivatkozik, vagyis a katasztrófában olyan elháríthatatlan külső okok játszottak közre, amelyek a társaság tevékenységi körén kívül estek.
Ilyen volt a szerintük szélsőséges időjárás, vagyis hogy a sok eső megváltoztatta a talaj szerkezetét. Emellett egy résfal megépítése és szeizmikus mozgások is közrejátszottak a gát átszakadásában. A tárgyaláson Vígh Péter, a felperes jogi képviselője előadta: szerintük az alperes nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a tragédiát elkerülje, elavult, nem megfelelő technológiát alkalmazott. Azt is elmondta: az államtól nem kaptak támogatást, engedményezési szerződést nem kötöttek, az érintett szakaszra biztosításuk nem volt.
A bíró tájékoztatta a feleket a bizonyítási kötelezettségről, eszerint a felperesnek kell bizonyítania, hogy az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott, illetve hogy ezzel okozati összefüggésben érte a kár. Az alperesnek részletes beszámolót kell készítenie a tevékenységéről, többek közt arról, milyen technológiát alkalmazott az iszaptárolásra. Neki kell bizonyítania azt is, hogy a kárt olyan elháríthatatlan külső ok idézte elő, amely a tevékenységi körén kívül esett. A bíró döntött az ideiglenes intézkedésről is, a kérelmet részben megalapozottnak találta, vagyis százmillió forint megfizetésére kötelezte a Malt. Az alperes fellebbez a végzés ellen. A per szeptember 8-án folytatódik.
A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Ennek nyomán mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el. A szerencsétlenség következtében tízen meghaltak és több mint százhúszan megsérültek.
(MTI)
Lengyelország
A varsói külügy a Vatikánnál tiltakozott két lengyel püspök miatt
