A katona alapvető küldetése, hogy áldozatot hozzon mások szabadságáért

Az amerikai szárazföldi haderő európai parancsnoka levélben fejezte ki együttérzését az Afganisztánban meghalt magyar katonák családjainak. Mark Hertling tábornok az MTI-nek csütörtökön adott budapesti interjújában azt is elmondta, hogy a magyar hadsereg egységei jelentős szerepet vállalnak a NATO-küldetésekben.

Az altábornagy azt mondta: a közlekedési balesetben elhunyt két katona esete azt mutatja, mekkora áldozatot hoz a magyar nemzet azért, hogy segítsen egy másik nemzetnek szabadsága kivívásában. Az Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi haderejének parancsnoka méltatta, hogy a magyar katonai alakulatok jelentős szerepet vállalnak NATO-küldetésekben. „A magyar katonák büszkék lehetnek arra a szerepre, amelyet különböző nemzetközi békefenntartó és stabilizációs műveletekben játszanak” – mondta. Viszonylag kis létszámú egységekről van szó, Afganisztánban például 500 katonáról, de fontos a szerepük a koalíciós küldetésekben – hangsúlyozta.

A posztjára hat hete kinevezett, és azt várhatóan három évig betöltő háromcsillagos tábornok először jár Magyarországon; mint mondta, fontosnak tartja, hogy személyes kapcsolatot építsen ki a partnerországok hadseregének vezetésével a „koalíciós bizalom” megteremtése érdekében. Hertling tábornok azt mondta, a közvéleménynek nagyon nehéz megmagyarázni, hogy a nemzet katonái miért harcolnak idegen földön mások szabadságáért. A katona alapvető küldetése, hogy családját hátrahagyva, sokszor veszélyes körülmények között, akár a halállal is dacolva áldozatot hozzon mások szabadságáért – tette hozzá, és megjegyezte, „azért teszünk így, mert hiszünk az emberi méltóságban, a szabadságban”.

A tábornok – aki korábban egy páncélos hadosztály parancsnokaként három éven keresztül harcolt Irakban, egységei 227 katonát veszítettek – azt mondta: minden katona halála fájdalmas áldozat, de amikor családjaikkal beszélt, a legtöbben azt mondták, a katonák nem akartak volna más utat választani, mert úgy érezték, áldozatot hoznak egy fontos ügyért. Az amerikai szárazföldi haderő európai parancsnoka elmondta, hogy csütörtökön találkozott Benkő Tibor vezérkari főnökkel, akivel megvitatta, miképpen lehetne erősíteni az amerikai–magyar katonai kapcsolatokat. Azt mondta, Benkő Tibor nagy hangsúlyt fektet a katonai vezetők képzésére, és az amerikai hadsereg Németországban hatalmas kiképzőközpontot működtet, ahová sok szövetséges állam küld fiatal tiszteket.

Azzal kapcsolatban, hogy megnőtt-e a terrorista fenyegetettség Európában az al-Kaida terrorhálózat vezérének pakisztáni megölése után, úgy felelt: „nem tapasztaltunk erre utaló jeleket”. Hozzátette viszont, komolyan kell venni a szélsőséges szervezetek határokon átnyúló fenyegetését. Az Európában állomásozó amerikai haderőről szólva kijelentette: azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy a csapatok megfelelően fel legyenek készítve különféle bevetésekre, ahogy erre sor került például Koszovóban, Afganisztánban, Irakban és Észak-Afrikában. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok jelenleg 42 ezer katonával van jelen a földrészen, az erők nagy része Németországban, Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában állomásozik.

Az Európába telepített amerikai haderő lényegi átalakítása 2002-ben kezdődött, azóta átcsoportosítottak egységeket, bizonyos bázisokat felszámoltak. 1990-ben még 90 ezer amerikai katona szolgált Európában, 2002-ben a létszám már csak 68 ezer volt, és az utóbbi években további csökkentések történtek. Elmondta, hogy 2015-ig a jelenlegi négyből egy újabb harcoló dandár tér haza az Egyesült Államokba, és az európai amerikai haderő nagysága 37 ezerre csökken. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok képes-e biztonsági garanciát nyújtani Kelet-Európának például Oroszországgal szemben, arról beszélt: a NATO kollektív biztonsági rendszer, nem egy konkrét országgal szembeni védelemről kell beszélni. „Nem hiszem, hogy jelenleg bármilyen konkrét fenyegetést jelentene Oroszország” – mondta, hozzátéve, a NATO minden tagja biztonságáért felel, akármilyen fenyegetésről is legyen szó.

Arra a kérdésre, hogy lát-e bármilyen konkrét fenyegetést, amely indokolja az amerikai csapatok európai jelenlétét, úgy felelt: nem lát semmilyen konkrét fenyegetettséget a határokon átnyúló folyamatos terrorista veszélyen kívül, jelenleg ennek elhárítása van előtérben. A katonai erő jelenlétének fontos elhárító szerepe van – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen kompromisszum lehetséges egyfelől az Egyesült Államok és a NATO, másfelől Oroszország között egy esetleges ballisztikus rakétavédelmi rendszer európai telepítése kérdésében, kijelentette: „nincs mitől tartania Moszkvának, hiszen a veszélyes államokkal szembeni védelemről van szó”. Azt mondta, ebben a kérdésben a politikusoknak kell dönteniük, mint ahogyan arról is, milyen amerikai katonai technikát és egységeket lehetne állomásoztatni Lengyelországban. (A varsói kormány azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok katonai repülőgépeket telepítsen a területére. Egyes elemzők szerint Barack Obama amerikai elnök pénteki, varsói látogatásán ezzel kapcsolatban bejelentést tehet.)

Mark Hertling tábornok három napra érkezett Magyarországra, csütörtökön részt vesz és beszédet mond az európai szárazföldi haderők vezénylő zászlósainak rendezett székesfehérvári konferencián, amelyen 42 ország képviselteti magát.

(MTI)