Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsereügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól; hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását.
Nagy Anna csütörtökön erre reagálva azt mondta, a magyar kormányzat sajnálattal értesült az ország rossz besorolásáról. A jelenlegi kabinetnek éppen az az egyik legfontosabb feladata, hogy elszámoltassa a korábbi felelőtlen döntéshozókat, és helyretegye, amit lehet – hangsúlyozta. A jelentésben említett esetekre utalva a kormányszóvivő úgy fogalmazott: a korábbi kabinetek ügyei miatt esett újabb szégyenfolt az egész országon. A sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban emlékeztetett, a projektet az Orbán-kormány törölte a kiemelt beruházások közül, az ügy pedig már az ügyészség előtt van.
A metrókocsiügyről szólva közölte, azt a főváros jelenlegi vezetése igyekszik a helyére rakni. Felhívta a figyelmet ezen felül arra is, hogy a napokban Magyarország visszaszerezte Mol-tulajdonrészét. Nagy Anna kiemelte, Magyarország tavaly ősszel csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához, zajlik az elszámoltatás, és hamarosan egy új közbeszerzési törvény is a kormány elé kerül, amely sok kiskaput fog bezárni.
Téves jogértelmezés
A TI, amely a korrupció elleni aktivitásával nemzetközi hírnevet szerző szervezetl azt várták, hogy üdvözli az új ÁSZ-törvényt, amely elfogadása esetén a számvevőszék megerősített függetlenséggel, kibővített jogosítványokkal és átláthatóbb működéssel a korábbiaknál hatékonyabban tud majd hozzájárulni a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnak való felelős gazdálkodáshoz, illetve a korrupció elleni küzdelemhez – olvasható a számvevőszék csütörtöki közleményében.
Ehhez képest a TI nem valós, téves jogértelmezésen alapuló kijelentésekkel támadja a törvényjavaslatot – teszik hozzá. A magánszemélyek egyszázalékos felajánlásai ugyanis nem minősülnek közpénznek. Ezt a magánszemélyek célzottan, meghatározott kedvezményezett javára juttatják a magánvagyonukból, amelynek összegyűjtését és továbbítását végzi az adóhatóság. Ebből következően ezen a címen egyetlen kedvezményezett szervezet sem vonható ÁSZ-ellenőrzés alá. Az más kérdés, hogy ha egyéb címen kap közpénzből támogatást vagy ingyenes vagyonjuttatást, akkor a kedvezményezett szervezet ez okból ellenőrzés alá vonható – teszik hozzá.
Nem tehet különbséget az ÁSZ
Szintén megdöbbentőnek tartja az ÁSZ, hogy a TI kifogásolja egyes (kisebb támogatást kapó) egyházak, illetve civil szervezetek ellenőrzését. Az ÁSZ nem tehet különbséget egyház és egyház, civil szervezet és civil szervezet között. Kijelentik, hogy az ÁSZ fennállása óta diszkriminációmentesen, a nemzetközi szakmai sztenderdek alapján végzi az ellenőrzéseit. Nemzetközi szinten is alapvető elvárt kritérium, hogy amennyiben bárki, vagy bármely szervezet közpénzt kér, illetve kap, úgy számítania kell arra, hogy annak felhasználását mind célszerűség, mind eredményesség, mind szabályosság szempontjából ellenőrizhetik – szerepel a közleményben. Így kerülhetők el az elmúlt évek szomorú esetei, amikor az adófizetők pénzéből rászoruló gyermekek táboroztatására szánt források egy részéből a civil szervezet vezetői üdültek, esetleg magánzsebekbe vándoroltak – véli a szervezet.
Szintén elfogadhatatlannak tartja az ÁSZ a TI adatkezelésre vonatkozó kifogásait. A törvényjavaslat a korábbinál pontosabban és a hatályos adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban írja elő az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket. Ezek szerint az ellenőrzés során a számvevő széles körben betekinthet az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokba és informatikai adatnyilvántartó rendszerek adatállományába – áll a nyilatkozatban.
Átlátható és hatékony gazdálkodás
Ugyanakkor korlátozottan és az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul betartva lehet betekinteni és kezelni személyes adatot. Még ennél is szigorúbb megkötések érvényesülnek a különleges adatokhoz való hozzáférésre. Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a számvevő az ellenőrzés során birtokába került személyes adatot nem a törvényes előírásoknak megfelelően kezeli, akkor ennek következményeit – beleértve a büntetőjogi következményeket is – viselnie kell – olvasható a közleményben.
Az ellenőrzések megállapításai, illetve az ÁSZ javaslatai azt a célt szolgálják, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás szabályos, átlátható és hatékony legyen. Így tud mindig aktuálisan megfelelni az alaptörvényben elvártaknak, miszerint „az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit a törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi”. Hiszünk abban, hogy az ÁSZ és a TI együttműködése alapvetően segítheti a fenti célok megvalósulását – zárul a nyilatkozat.
(MNO, MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.