Ashton kettejük ötórás találkozója után a sajtónak arról beszélt, hogy az EU és Kína kapcsolatainak a 21. századi együttműködés példájaként kell szolgálniuk. Elmondta, hogy az úgynevezett EU–Kína stratégiai párbeszéd második tárgyalási fordulóján ismertette partnerével az EU álláspontját a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Kifejtette, több területen – így a fenntartható városiasodásban és a kiberbűnözés elleni küzdelemben – is megvitatták az együttműködési programok lehetőségét.
A kínai államtanácsos, a pekingi kormány egyik legmagasabb rangú külügyi tisztviselője hangsúlyozta: országa a világ egyik fontos erőközpontjának tekinti az EU-t, amellyel mélyreható partnerségre törekszik a kölcsönös tisztelet alapján.
Egyedül nem megy
A világ legnagyobb fejlődő államát képviselő Taj Ping-kuo – aki a miniszterelnök-helyettes és a miniszter közötti szintnek megfelelő, a Kína és EU, illetve Kína és Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokért felelős kormányzati posztot betöltő tisztviselő – azt mondta: a 21. században az államok közötti kölcsönös függőség olyan szintre jutott, hogy egyetlen ország sem képes egyedült megbirkózni a kihívásokkal, egy közös hajó utasaiként kell viselkednünk. Az emberi jogokkal kapcsolatban az államtanácsos azt mondta: emlékeztette partnerét azokra a történelmi eredményekre, amelyeket hazája ezen a területen elért.
Ashton és Taj rövid nyilatkozatuk felolvasása után nem válaszoltak újságírói kérdésekre, távoztak. Sajtótájékoztatójuk után Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes és David O’Sullivan, az Európai Külügyi Szolgálat operatív igazgatója tájékoztatta az újságírókat a találkozó részleteiről. Fu Jing kijelentette: Kína eltökélt, hogy erősítse gazdasági kapcsolatait az unióval. Elmondta, hogy az EU Kína egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, az egyik legfontosabb piac a számára. Sürgette, hogy az EU szüntesse meg a kapcsolatok fejlődését hátráltató, Peking számára sérelmes akadályokat; az EU ismerje el Kína piacgazdasági státuszát, ezenkívül oldja fel a fegyverembargót, a csúcstechnológiai termékek exportjára vonatkozó korlátozásokat. Hangsúlyozta, hogy a problémákat nem szabad átpolitizálni.
Ezzel egyetértett David O’Sullivan is, aki a problémák megoldásában a tárgyszerű megközelítés fontosságát hangsúlyozta.
Kínáról és az emberi jogokról is beszélgettek
A kínai külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mit lehet tudni Aj Vej-vejről, a letartóztatott másként gondolkodó művészről, életben van-e, és mi a vád ellene, úgy reagált: Kínában ugyanúgy be kell tartani a törvényeket, mint Európában, nem lehet a törvényeken kívül úgymond külön teret kialakítani azok számára, akik Európának rokonszenvesek. Azt mondta, Kína az utóbbi 30 évben óriásit fejlődött az emberi jogok tekintetében, és ezt nem szabad Európának elutasítania. Úgy fogalmazott, hazájában az emberi jogokat szélesebben értelmezik, mint máshol, a jogkatalógusban például szerepel a megfelelő orvosi ellátáshoz, a gyógyszerekhez való jog.
David O’Sullivan jelezte, hogy az EU csak akkor ismerheti el Kína piacgazdasági státuszát, ha megfelel bizonyos szigorú mérőszámoknak, amelyek alapján megállapítható, hogy nem torzult a gazdaság működése. Fu Jing erre úgy reagált: Kínát az EU nem technikai kritériumok szerint, hanem politikai alapon ítéli meg. Azt mondta, hogy az EU korábban már sok aggályát hangoztatta Kínával kapcsolatban, amelyek közül Peking többet orvosolt.
Taj Ping-kuo államtanácsos magyarországi látogatása során találkozik Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Az EU–Kína stratégiai párbeszéd csütörtöki tárgyalási fordulóját nem a soros magyar EU-elnökség szervezte, Magyarország csak a helyszínt biztosította az eseményhez. Catherine Ashton főképviselő nem találkozott a magyar kormány tisztviselőivel, csak a kínai tanácskozásra érkezett Magyarországra, ahonnan csütörtök este már el is utazott.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.