Fodor Gábor nagyon érdekes dolgokról beszélt

Magyarországon lenne igény egy liberális pártra – mondta csütörtökön az elsősorban politológia szakos egyetemistákból álló Policity nevű közösség konferenciasorozatának második részén Fodor Gábor.

A Liberális kultúrkör Magyarországon című beszélgetésen az SZDSZ volt elnöke ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy 2014-ben lesz-e liberális párt a parlamentben. Kijelentette, hogy a környező közép-európai országokkal összevetve Magyarországon a legerősebb a liberális tradíció. Hozzátette, hogy azoknak a választóknak a jelentős része, akik korábban a liberálisokra szavaztak, ma nem nagyon találnak maguknak pártot, „kínjukban” szavaznak ide vagy oda. Úgy fogalmazott, hogy egy masszív, elsősorban a városi lakosságba tartozó réteg jelenti a liberalizmus bázisát. Megjegyezte, hogy ezek között vannak, akik konzervatívabb, vannak, akik szociális, és vannak, akik a nemzeti liberális gondolathoz húznak.

Korai még erre válaszolni – mondta a volt szabad demokrata politikus arra a kérdésre, hogy részese lenne-e az elkövetkező időkben egy új liberális pártnak. Azt viszont kijelentette, hogy „mindenkinek, aki érez magában tenni vágyást, annak végig kell gondolnia ezt a kérdést”.

A beszélgetésen részt vett Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is, aki úgy fogalmazott, „ha a mostani kormány intézkedései nem hívják elő a liberális ellenzést, akkor szerintem semmi nem fogja”. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy a kabinet mindent rosszul csinál, hanem azt, hogy a kormány politikájában a szimbolikus, konzervatív, kereszténydemokrata típusú elemek, amelyek „kitermelik a maguk liberális ellenválaszát, azok lényegesen erősebbek, mint amit gondoltunk”. Megjegyezte, hogy ezek alapján minden esély megvan arra, hogy megjelenjen egy liberális ellenzék.

Fodor a beszélgetés során a rendszerváltás óta eltelt időszakot két részre osztotta. Az 1990-es éveket egy komoly fejlődés időszakának nevezte, míg véleménye szerint a 21. századdal indult el a „populizmus korszaka”, amelyet gazdasági lecsúszás is kísért. Hangsúlyozta, hogy a liberalizmus mindig törvénytiszteletet jelent. Egyúttal a liberális gondolat fontos részének nevezte a populizmussal szembeni fellépést. Arra a kérdésre, hogy miért válhatott „szitokszóvá” a jobboldalon a liberalizmus és az SZDSZ neve, a volt képviselő azt mondta, véleménye szerint ez a rendszerváltással kapcsolatban sokakban meglévő csalódásra vezethető vissza. Hozzátette, hogy emögött egyúttal az SZDSZ – különösen az utolsó évtizedben elkövetett – politikai hibái is meghúzódnak.

Az MSZP és az SZDSZ 1994-es koalíciókötését helyes döntésnek nevezte. Véleménye szerint akkor egy nagyon rossz gazdasági helyzetben lévő ország érdekében a kormányzati szerepvállalásukkal akartak javítani a posztkommunista pártnak tekintett MSZP nemzetközi megítélésén. Emlékeztetett arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint a koalíciókötés után két hónappal 26-27 százalék körülire nőtt az SZDSZ támogatottsága. Véleménye szerint 1996-ra viszont rendeződött minden olyan súlyos kérdés, amely miatt a liberálisok koalíciót kötöttek, ezért akkor ki kellett volna lépniük abból. Elmondta, hogy ekkor indult el egy olyan vita a párton belül, amelyik egészen 2010-ig folytatódott.

A 2002-es koalícióról úgy vélekedett, hogy akkor viszont egy valódi ajánlatot kaptak az MSZP-től. Megjegyezte, hogy a koalíciókötés után viszont szinte azonnal olyan botrányok – például Medgyessy Péter D–209-es ügye – kerültek elő, amelyek komoly etikai kérdéseket vetettek fel. Hibának nevezte, hogy habár az SZDSZ először miniszterelnök-cserét szeretett volna, utána mégis megváltoztatták a véleményüket. Fodor hibás döntésnek tartotta azt is, hogy az SZDSZ támogatta a Medgyessy-kormány 100 napos programját. Leszögezte, hogy a költségvetés fellazításához nem volt meg a fedezet.

(MTI)