A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány kimondani javasolja: „az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ”.
A két politikus a jelenleg hatályos alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt úgy módosítaná, hogy a Ház az AB teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ. Az AB létszámának 11-ről 15-re növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az AB elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A pénteken benyújtott fideszes javaslat alapján azonban már idén szeptembertől 15 fős lenne az AB.
Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az AB-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kellene alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az AB tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett – ahogyan az új alaptörvényben is szerepel – tizenkét évre választják meg. Az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak megbízatását a módosítás nem érinti. Az új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket még idén el kell fogadni; annak érdekében, hogy már idén az abban előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni ezeket a jogszabályokat, a jelenleg hatályos alkotmányban is rögzíteni kell ezt – olvasható Lázár János és Balsai István javaslatának indoklásában, amely szerint „ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak”.
Módot ad a nyugellátások átrendezésére
„Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető” – áll abban a javaslatban, amelyet a fideszes Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá: „Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. A törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg.”
A javaslat – mint indoklása fogalmaz – módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a „társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek”.
(MTI)
Hankó Balázs
Egy havi lakbér összegénél vagy annál kevesebb törlesztőért saját otthonhoz juthatnak a fiatalok
