Sikeres a nemzeti érdekek érvényesítése
A kormány legfontosabb eredménye – a soros EU-elnökség sikereként is értelmezhetően – szintén a „nemzeti érdek érvényesítése”, de a rendvédelem és az igazságszolgáltatás területein is többen látnak javulást, mint romlást. Figyelmeztető jel azonban, hogy a kabinet legemlékezetesebb ígérete, a munkahelyteremtés kapcsán a megkérdezettek 44 százaléka „inkább romlást” lát, s a nemzeti erőforrás két stratégiai ágazatánál, az oktatásügyben és az egészségügyben is kisebbségben vannak a kedvező változást érzékelők – szerepel a kutatásban.
A Nézőpont Intézet szerint a magyarok nagy többsége a munkahelyteremtést és az egészségügyet nevezte meg a kormányzati perspektíva két legfontosabb területének (74, illetve 59 százalék), de kiemelt szerepet kell élveznie a rendvédelemnek (22 százalék) és az oktatás megújításának is (21 százalék). Az általános magyar pesszimizmussal is magyarázható, hogy egy-egy konkrét intézkedés megítélése sokkal kedvezőbb a szakpolitikák általános helyzetének értékelésénél.
Nem szeretik, hogy az ellenzék kivonul
Így a megkérdezettek abszolút többsége utólag is egyetért a válságadókkal, az elszámoltatás lépéseivel vagy a nemzeti összetartozás emléknap bevezetésével. A magyarok 52 százaléka tartja jó döntésnek az energetikai, telekommunikációs és kereskedelmi cégeket érintő válságadók, 54 százaléka pedig a bankadó bevezetését, 57 százaléka a trianoni emléktörvény megalkotását, 58 százaléka pedig az elszámoltatás lépéseit.
A legvitatottabb kérdés azonban továbbra is az adórendszer átalakítása, melyet a megkérdezettek 31 százaléka ítél kedvező, 36 százaléka pedig kedvezőtlen döntésnek. A „hivatásos kételkedők” számára is meglepő lehet, hogy a nemzeti konzultáció kérdőíveit a megkérdezettek 63 százaléka „inkább jó” ötletnek tartja, míg az ellenzék kivonulását a parlamenti munkából az általuk ellenzett törvény vitájában viszont csak a megkérdezettek 6 százaléka helyeselte – teszik hozzá.
Nagy fölénnyel vezet a Fidesz
Az intézet szerint már-már közhely, hogy a kormányzás természete és a két választás közötti távolság erodálja a kormánypártok szimpatizánsainak táborát. Kevésbé megszokott azonban, hogy ezek a hatások nem egészülnek ki a kormánypártokkal szembeni elégedetlenséggel. A Fidesz–KDNP az összes megkérdezett körében egy év alatt elvesztett ugyan 10 százalékpontnyi támogatót, de a potenciális szavazóbázisa nem csökkent jelentősebb mértékben, így egy most vasárnapi parlamenti választáson ismét kétharmados felhatalmazást kaphatna. Az ellenzéki politizálás sikertelenségének is tekinthető, hogy az elbizonytalanodók nem aktív szavazók – állapítja meg az intézet.
Ugyan érzékelhető kisebb átrendeződés az összes megkérdezett körében a Fidesszel szembeni oldalon, de a nem szavazó szimpatizánsok valószínűleg a „könnyen jött, könnyen megy’’ csoportba sorolhatók. Az MSZP – vélhetően belharcai miatt – a potenciális szavazóbázisok között a gyenge második helyen áll (18 százalék), mögötte mindössze 4 százalékponttal a gyöngyöspatai konfliktusból politikai hasznot szerzett Jobbik áll. A radikális párt ugyan visszanyerni látja a parlamenti politizálás idegensége miatt elvesztett szavazói csoportját, de az elmúlt hónapok nagy nyertesének a Lehet Más a Politika tekinthető. Az LMP most vasárnap a szavazatok 11 százalékát is megszerezhetné, választási szereplésük azonban nem lehet sikeres a jelenlegi szervezeti hálózatukkal – zárul a kutatás.
