A harminc sarkalatos törvény közül eddig öt született meg

Az új alaptörvény elfogadása állt az Országgyűlés tavaszi-nyári ülésszakának középpontjában; a hozzá kapcsolódó mintegy harminc sarkalatos jogszabály közül eddig ötöt alkotott meg a Ház. Más fontos ügyekben is döntöttek a képviselők: megteremtették a lehetőséget a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, jövő év január elsejétől lényegében minden zárt helyen megtiltották a dohányzást, és hozzájárultak az orosz tulajdonú Mol-részvények visszavásárlásához.

MNO
2011. 07. 15. 4:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés tavasszal – az ellenzéki képviselők távollétében – több mint egy hónapig csak az alkotmányozással foglalkozott, majd április 18-án elfogadta a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényt, amely számos ponton változtatott a rendszerváltáskor kialakított jogi és politikai intézményrendszeren, a részletszabályokat pedig sarkalatos törvényekre bízta. A kétharmados jogszabályokból a hétfőig tartó ülésszak alatt ötöt alkotott meg a parlament: elsőként az Állami Számvevőszékről szólót fogadták el a képviselők, majd a honvédelmi, a köztársasági elnök jogállását szabályozó, az adatvédelmi és az egyházi törvényt.

A Ház azonban a hatályos alkotmányt is megváltoztatta úgy, hogy csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető legyen a korhatár előtti nyugellátás. Családok tízezreit érintette az a döntés is, amellyel a Ház lehetőséget adott a lakáscélú devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, és a kilakoltatási moratórium helyett bevezette a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra.

Megszüntette a parlament a passzív táppénzt, és újból változtatott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó szabályain, miután az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályú kivetését. Így az adó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az egészségvédelemre hivatkozva döntött a Ház arról, hogy jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani.

Szintén az egészségvédelem állt a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó bevezetése mögött is, amelyet a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, az előrecsomagolt sütemények, a sós snackek, valamint az ételízesítők egy része után kell majd szeptembertől megfizetni. Változnak a munkaügyi szabályok is: módosul a heti munkaidő, a próbaidő, valamint a szabadság kiadása. Véglegesítették, hogy a fel nem használt munkaórák átcsoportosításával a munkavállalók akár heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Jövő évtől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét a kormány rendeletben határozhatja meg.

Azok a vállalatok, amelyek ezt nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, és nem kaphatnak támogatást a költségvetésből. Egy alkotmánybírósági határozat miatt az Országgyűlés úgy döntött, ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. Átalakult az országos érdekegyeztetés – az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejött a konzultációs, javaslattevő és tanácsadó szereppel rendelkező Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács – és a közfoglalkoztatás rendszere is: az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják majd vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig járhat az eddigi 270 nap helyett.

Február óta több ízben szigorították a képviselők a büntető törvénykönyvet (Btk.): januártól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a táppénzcsalás és a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélés, és ugyanennyi időre zárhatják be a futballhuligánokat. Az „egyenruhás bűnözés” elterjedésére hivatkozva a Ház a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésével egészítette ki a Btk.-t, emellett a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.

Semmisnek nyilvánította ugyanakkor az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket; a döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. Moratóriumot rendelt el a parlament 2012. január 1-jéig a bírósági vezetők kinevezésére, egyúttal az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötve az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát.

Módosította a Ház ezen kívül a költségvetést, végleg elvonva a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket. Így 182,1 milliárd forinttal csökkent a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata, ami azonban a hiány tervezett mértékét nem érinti. Változtatni kellett a büdzsén azért is, mert a magyar állam visszavásárolta az orosz tulajdonban lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagot.

Az Országgyűlés a hatályos alkotmány említett módosításával már szeptembertől 15 tagúra növelte az AB létszámát, és a testület tagjává választotta Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla jogász-politológus egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogászt. Az AB elnöke Paczolay Péter marad, miután a parlament újraválasztotta őt a tisztségre.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.