Az egyházi vezetőt – egyiptomi egyházi szóhasználat szerint kopt pápát – tavaly nyáron Semjén Zsolt hívta meg magyarországi látogatásra, amelyet Orbán Viktor kormányfő ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősített. Az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt azt mondta: „megkockáztatja a kijelentést, hogy a nyugati kereszténység sorsára hagyta a keleti keresztényeket”. Sokkal nagyobb segítséget kellene nyújtani a nyugati keresztényeknek a keleti keresztények számára. Magyarország igyekszik megtenni e téren, amit lehet – fűzte hozzá Semjén Zsolt, aki felidézte, a magyar uniós elnökség alatt a hazai diplomácia nagy sikere volt, hogy a kopt keresztényeket ért támadások kapcsán az unió elítélte a keresztények elleni atrocitásokat.
A kereszténydemokrata politikus szavai szerint „nekünk kettős feladatunk van”, egyfelől kiállni az üldözött keresztények mellett, másrészt „fontos a vallásközi párbeszéd”. Kitért arra, hogy a kopt egyháznak a mai napig vannak vértanúi, ott ez mindennapi valóság. Ez ugyanakkor nem az egyiptomi állam miatt van így, hanem az észak-afrikai társadalmi szituáció miatt – magyarázta. Az iszlám egy világvallás és egy nagy kultúra, ezért igazságtalan és történelemhamisítás, ha az iszlám kultúra és a szélsőséges jelenségek közé egyenlőségjelet próbálnak tenni – fogalmazott Semjén Zsolt. „Mi pontosan tudjuk a különbséget”, és nagyra értékeljük azt, hogy Egyiptom és az arab országok jelentős részének kormányzata igyekszik gátat vetni a szélsőséges csoportok megnyilvánulásainak – mondta a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, számunkra az a fontos, hogy megerősítsük az ott élő keresztényeket és még határozottabb fellépésre biztassuk az ottani kormányokat az ilyen jelenségekkel szemben.
A kopt pápa megtalálta az egyensúlyt
A kopt egyházi vezető a vallásközi párbeszéd elkötelezett híve, megtalálta az egyensúlyt a spiritualitás és a közéletben való részvétel között – emelte ki Semjén Zsolt. Mint elmondta, III. Senuda mind a mai napig megőrizte egyetemi katedráját, részt vesz a tudományos és a közéletben egyaránt, emellett heti három napot kolostorban tölt. Senuda kopt pápának az az üzenete, hogy a spiritualitást a közéletben is megjeleníti – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki rámutatott: Egyiptom politikai és gazdasági szempontból is igen fontos partnere Magyarországnak, tudatosan építik a két ország közötti kapcsolatokat. III. Senuda a találkozó után, a vasárnap Budapesten felszentelendő, első magyarországi kopt templomról azt mondta, hogy az nagyon jelentős lépés egyháza és annak kelet-európai jelenléte szempontjából. Mint mondta, eljutottak oda, hogy most már az összes kontinensen jelen vannak püspökeik és templomaik.
Az egyházi vezető – aki politikai kérdésekben nem kívánt állást foglalni – úgy fogalmazott: ha szeretünk és szeretetben élünk, akkor minden vallással együtt lehet működni a béke és a szeretet jegyében. A kopt egyházfő kérdésre válaszolva felidézte azt az időszakot, amikor hosszabb időre önként vonult kolostorba. Mint mondta: heteken keresztül nem láttam emberi arcot. Megtanultam, hogyan tudom az időmet Isten szolgálatába állítani – fogalmazott.
Megjegyezte: a múltban nagyon sokat tudott dolgozni anélkül, hogy elfáradt volna. „Manapság már semmit sem kell csinálni ahhoz, hogy elfáradjak” – utalt ironikusan 88 éves korára. Arra a kérdésre, hogy a magyarokat milyen embereknek ismerte meg, azt válaszolta: „jó emberek, akik tárt karokkal fogadtak bennünket, és sok mindenben a segítségünkre voltak”. „Mindörökre jó kapcsolatban szeretnénk élni a magyarokkal” – fogalmazott III. Senuda.
Az egyházi vezető a találkozón a Kopt Ortodox Egyház Pajzsa elismerést adott át Semjén Zsoltnak a keresztényi élet szolgálatában végzett tevékenységéért, „a keresztényi szeret, békesség és az emberi méltóság védelmében kifejtett erőfeszítéseiért, szociális, kulturális, emberi jogi munkásságáért”.
A kopt pápát délelőtt a Parlamentben fogadta Schmitt Pál köztársasági elnök. III. Senuda délután részt vesz a körmenet előtti szentmisén a Szent István-bazilikánál, majd látogatása utolsó napján, vasárnap avatja fel az első magyarországi kopt keresztény templomot a XVIII. kerületben. A kopt egyházat a hagyomány szerint Szent Márk alapította, aki Alexandria püspöke, az egyház első vértanúja volt. A keresztény lakosság Egyiptomban 10-12 százalék körül van, gazdasági befolyásuk ugyanakkor igen jelentős.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
