A megújult rendszerben a kutatók megőrzik autonómiájukat

Kutatói fórumokon tájékoztatja Pálinkás József, az MTA elnöke az érintetteket az akadémiai kutatóhálózat szerkezeti megújításának részleteiről, az új kutatóközpontok kialakításának tervezett lépéseiről.

MNO
2011. 09. 28. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsőként a leendő bölcsészettudományi központ kutatóival, munkatársaival találkozott az MTA elnöke, ezt követte a természettudományi kutatóközpont, majd a csillagászati és földtudományi kutatóközpont leendő munkatársaival szervezett találkozó – olvasható az MTA honlapján (www.mta.hu). A tervezett új struktúrában az MTA bölcsészettudományi kutatóközpontja hét intézetet (a filozófiai, a régészeti, a történettudományi, az irodalomtudományi, a művészettörténeti, a néprajzi, a zenetudományi intézetek, valamint a társadalomkutató központ) egyesíti.

A természettudományi kutatóközpont feladata multidiszciplináris természettudományi kutatások az enzimológia, szintetikus kémia, molekuláris farmakológia, anyag- és környezetkémia, műszaki fizika és anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén.

A soproni székhelyű csillagászati és földtudományi kutatóközpont a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet, a Földrajztudományi Kutatóintézet, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, valamint a Geokémiai Kutatóintézetet egyesíti. Feladata a csillagászati és földtudományi kutatások mellett a nemzeti szeizmológiai hálózat működtetése, felfedező kutatások folytatása. Az MTA elnöke a fórumokon kifejtette, hogy a kutatás-fejlesztés fellegvárának számító kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő források túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek, túl kevés a fiatal, ígéretes kutató, elavultak a rendelkezésre álló műszerek, hiábavaló törekvés az alapellátáshoz tartozói feladatok meghatározása és a stratégia kialakítása.

A létrejövő új hálózatról szólva Pálinkás hangsúlyozta, hogy a megújult rendszerben a kutatók és az intézetek egyaránt megőrzik tudományos autonómiájukat, növelhetik kutatói hatékonyságukat és tervezhetik tudományos pályájukat. A decemberi közgyűlési döntést követően a megújult struktúrában létrejövő központok kiszámítható költségvetési keretekkel kezdhetik el működésüket 2012-ben, és megközelítőleg két év áll majd rendelkezésükre, hogy az új egységekben való hatékony működésük belső feltételrendszerét tovább finomítsák.

Pálinkás kitért arra, hogy az idei elvonásokból és nem a megújítási programból következő ötszázalékos leépítést követően további megvonások nem várhatók, és a strukturális megújítás első lépésével megtakarítható mintegy félmilliárd forint a kutatóhálózatban a kutatásra fordítható forrásokat növeli. Az MTA májusi közgyűlésén jelentette be Pálinkás József, hogy az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett hat kutatóintézetet és kilenc kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát nyolcra csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.