Romagyilkosság: sejteni lehetett, hogy a házat felgyújtották

A két és fél évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság bizonyítási eljárásával folytatódott kedden a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőügyének tárgyalása a Pest Megyei Bíróságon; a támadás után kiérkező tűzoltó szolgálatvezető parancsnok szerint a helyszínen sejteni lehetett, hogy felgyújtották a házat. • Nem hiszi, hogy a fia gyilkosait kapta el a rendőrség

A Pest megyei település cigánysorának utolsó házát 2009. február 23-ára virradó éjjel Molotov-koktélokkal felgyújtották, majd a vádirat szerint a másodrendű vádlott, Kiss István négy célzott lövést adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyermekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, a hatéves kislány súlyosan megsérült. A vád szerint a Molotov-koktélokat Pető Zsolt harmadrendű vádlott dobta be a padlásajtón, illetve a nappali ablakán, Kiss Árpád elsőrendű vádlott távolabbról, egy golyós puskával a fák takarásából fedezte társait.

A tárgyalás elején a másodrendű vádlott és ügyvédje védőváltást jelentett be, az új, kirendelt jogi képviselő a tárgyalás elhalasztását kérelmezte, hogy felkészülhessen, de a bíró elutasította ezt. Kiss István panasszal élt a bíró döntése ellen, szerinte az eljárás sérti a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A bíróság a keddi tárgyalási napon először az égő házhoz riasztott tűzoltók szolgálatvezető parancsnokát hallgatta meg. A férfit alaposan kikérdezték arról, hogy miként keletkezhetett a tűz, látta-e a halottakat, illetve hogyan világították meg a területet, ugyanis a bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek a hatóságok.

Az első jelentésekben az szerepelt, hogy a tüzet elektromos zárlat okozhatta, a halál okaként pedig először füstmérgezést állapítottak meg. Az áldozatok testén lévő sebekről azt mondták, hogy azokat a lehulló gerendákból kiálló szögek okozhatták. A hatóságok csak 12 óra elteltével ismerték el a bűncselekmény tényét, az ügyben több fegyelmi vizsgálat is indult.

A szolgálatvezető parancsnok a meghallgatás során részletesen beszélt kiérkezésük körülményeiről és a helyszínen tapasztaltakról. Azt mondta, már a kiérkezésükkor gyanús volt, hogy a környéken nincs tömeg. Szerinte sejteni lehetett, hogy a házat felgyújtották, mivel a tűz az épület előtérben égett a legintenzívebben, ami arra utal, hogy ott keletkezhetett. A vizsgálati anyagban ezzel szemben hol tetőtérben, hol előtérben keletkező tűz szerepelt. Arra a kérdésre, hogy a tüzet okozhatta-e elektromos zárlat, azt felelte: a helyszínen ez is feltehető volt. Emellett egy benzines kannát is találtak, ami szintén gyújtogatásra utal. Az pedig robbanásra utalt, hogy a ház falai megrepedtek.

A szolgálatvezető után a bíróság mindössze egy tanút hallgatott meg a több mint nyolcórás tárgyalás alatt, a dabasi tűzoltóság akkori parancsnokát, aki tűzvizsgálóként érkezett a házhoz és aki szóban elsődleges tájékoztatást adott a tűz okairól a rendőröknek, majd jelentést írt az esetről. A tanú azt mondta: a helyszínen semmi olyan nem volt, ami ne lett volna szokványos, a két halottat kivéve. A kollégái beszámoltak neki a benzines kannáról, felvetődött, hogy az gyújtogatás tárgyi bizonyítéka lehet. Szerinte más nem utalt erre. Mint hozzátette, ő is látta a halottakat, rajtuk égési sérülésre utaló nyomokat nem látott, azt mindössze feltételezni tudta, hogy az apán lévő sérüléseket a leszakadó gerendák okozták, de már a helyszínen felmerült az is, hogy meglőtték a férfit. A bíró erre visszakérdezett: hogyan feltételezhette, hogy a gerendák okozták a sérülést, amikor az áldozat még csak poros sem lett az égő üszköktől.

A dabasi tűzoltóság akkori parancsnoka arra a kérdésre, miért írta a tűz keletkezésével kapcsolatban, hogy azt elektromos áram okozhatta, azt válaszolta: a család lopta az áramot, szabálytalanul kötötték be a vezetékeket. Bár megjegyezte: nagy fejtörést okozott a ház előtt talált benzines kanna. A tárgyaláson az egyik, Tatárszentgyörgyhöz közvetlenül nem kapcsolódó sértett jogi képviselője is kérdéseket tett fel. Mint mondta, polgári perre készül azok ellen, akik esetleges mulasztásukkal hozzájárulhattak a későbbi támadások bekövetkezéséhez.

A romagyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és – a vádhatóság szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő – Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

(MTI)