Tatárszentgyörgy: mire kiért a mentőtiszt, már mindkettő halott volt

A két és fél évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság bizonyítási eljárásával folytatódott szerdán a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőügyének tárgyalása a Pest Megyei Bíróságon. A tárgyalási nap második felében egy mentőtisztet és azt a helyi férfit hallgatta meg a bíróság, aki állítása szerint lőszerhüvelyeket talált a rendőrségi helyszínelés közben.• Döbbenetesnek és kétségbeejtőnek nevezte a hatóságok munkáját

A Pest megyei település cigánysorának utolsó házát 2009. február 23-ra virradóra Molotov-koktélokkal felgyújtották, majd a vádirat szerint a másodrendű vádlott Kiss István négy célzott lövést adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyerekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, a hatéves kislány súlyosan megsérült. A bíróság szerdán először a sérülteket ellátó mentőápolót kérdezte ki az eset körülményeiről, majd a helyszínre érkező mentőtisztet.

Az ügyet rendkívül részletesen tárgyalják, ugyanis a bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek a hatóságok. Az első jelentésekben az szerepelt, hogy a tüzet elektromos zárlat okozhatta, a halál okaként pedig először füstmérgezést állapítottak meg. Az egyik korai jelentésben pedig az szerepelt: az áldozatok testén lévő sebeket a lehulló gerendákból kiálló szögek okozhatták. A hatóságok csak 12 óra elteltével ismerték el a bűncselekmény tényét, az ügyben több fegyelmi vizsgálat is indult.

A mentőtiszt részletesen beszélt arról, hogy milyen állapotban voltak az áldozatok. Mint mondta: mire kiért, már mindkettő halott volt, visszafordíthatatlan sérüléseik voltak, az újraélesztést ennek ellenére megkísérelték, mivel akkor még nem tudták, hogy másik sérült is van. Az áldozatok rokonai emellett meg is fenyegették a kollégáját. A halott gyereken azt látta, hogy repeszdarabok okozta sérülései és egy jelentős koponyasérülése is van, ezért ő erre gondolt a halál okaként, de ennek megállapítása nem az ő feladata volt. Neki csak a halál tényét kellett megállapítania. A repeszek okozta sérülésről azt mondta: a helyszínen nem lehetett eldönteni, hogy azok fegyverből származtak-e, ők robbanásra gyanakodtak, mivel a szemtanúk többen is robbanásról számoltak be, a sebekből ítélve benne az is felmerült, hogy felrobbant tűzijátékról van szó.

Azt is elmondta: a halottvizsgálatot a kiérkező ügyeletes orvosnak kellett elvégeznie, de ő már nem volt ott, amikor ez megtörtént. Csak annyit beszéltek meg: hatósági boncolást tartanak szükségesnek a rendkívüli, erőszakos halál miatt.

Ezután az áldozatok családjának egy rokona, egy helyi férfi tett tanúvallomást. A tatárszentgyörgyi férfi másnap reggel érkezett a helyszínre, és többekkel – köztük újságírókkal együtt – körbejárták a területet. Állítása szerint a helyi rendőrség már megkezdte a helyszínelést, amikor a kiégett ház oldalában, a hó tetején két-három lőszerhüvelyt fedezett fel.

Ekkor értesítették a dabasi rendőrkapitányt és a budapesti rendőröket. A kiérkező rendőrkapitánynak mutattak egy üveget is, amelyet a ház teraszán találtak. A férfi azt mondta: a szaga alapján petróleum lehetett benne, de szerinte a kapitány csak egy borosüvegnek tekintette. Úgy emlékezett vissza: a helyszínt végül csak a pestiek zárták le.

A hat halálos áldozatot és öt súlyos sérültet követelő, fegyveres és Molotov-koktélos támadások miatt Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot, valamint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

(MTI)