A tárcavezető csütörtökön Budapesten, a Terrorizmus és demokrácia a 21. században című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján azt mondta: a terrorcselekmények megelőzéséhez folyamatosan fejleszteni kell az ezzel kapcsolatos képességeket, mert a terroristák módszerei is állandóan fejlődnek. A Belügyi Tudományos Tanács és a Terrorelhárítási Központ (TEK) által szervezett eseményen Pintér Sándor felidézte: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világot megrázták. A júliusi norvégiai támadások pedig azt bizonyítják, hogy a terrorizmus még mindig komoly kihívást jelent – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban fontos a tudományos és a gyakorlati életben tevékenykedők közötti tapasztalatcsere, mert – mint kiemelte – így lehet időben felismerni a terrorcselekmények előkészületeit és megelőzni a támadásokat. Kitért arra, hogy az országoknak össze kell fogniuk az elvek kidolgozásában és a gyakorlatok összehangolásában. Pintér azt hangoztatta, hogy a terrorizmus céljai, ideológiái gyorsan változnak, és „nekünk még gyorsabban kell reagálnunk”. „A terrorizmus az erőszakra, mások megfélemlítésére alapoz, mi a közösségünk erejére alapozunk” – mutatott rá.
Értékes tapasztalattal bírunk
Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet kiemelte, hogy az erőszak és gyűlölet ideológiája ellen kell harcolni a demokratikus értékek nevében, mert a demokrácia – amint azt az arab tavasz eseményei is bizonyították – a nép akaratának kifejezése, és nagyobb erő, mint a terrorizmus. A diplomata is a nemzetközi együttműködést szorgalmazta, és kitért arra, hogy Magyarország értékes tapasztalattal bír az autoriter rendszerből a demokráciába való átmenetről. Mint mondta, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások öröksége lehet az, hogy az országok megerősítik elkötelezettségüket a demokratikus értékek mellett.
Hajdu János, a TEK főigazgatója hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban nemzetközi összefogásra van szükség, mert a terrorizmus nem ismeri az államhatárokat. Úgy fogalmazott: Magyarországon nem érzékelhető erősen a terrorfenyegetettség a mindennapokban, de az ország geopolitikai okokból aktívan részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemben. Úgy vélte, a terroristák elleni fellépés akkor hatékony, ha gyors és rugalmas, és ennek a kitételnek megfelel a TEK, amelynek hatékonyságát biztosítja, hogy abban a titkosszolgálati és a rendőri képességek olvadnak össze.
Fontosak az emberi jogok
Szabó Máté ombudsman azt hangsúlyozta, hogy a terrorelhárítás szerveit is ellenőrizni kell az emberi jogok betartása szempontjából, mert ezek rendkívül erős hatalommal bírnak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifejtette: a terrorelhárítás nagyon fontos feladat lett az elmúlt években, és ennek ugyan valóban gyorsnak kell lennie, hogy eredményeket érjen el, de annyira gyors nem lehet, hogy emiatt ne vegye figyelembe az emberi jogokat. A terrorelhárítási tevékenység ellenőrzésében a civil szervezetek részvétele is igen fontos – jegyezte meg. Az ombudsman ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben a globális nemzetközi szervezeteknek és nem egy államnak kell az élre állnia.
Nehezen behatárolható az internetes tevékenység
Richard LeBaron, az amerikai külügyminisztérium stratégiai terrorellenes kommunikációs koordinátora az online propaganda elleni harc fontosságát emelte ki, mivel – mint mondta – az internet a 21. században egy olyan közszféra, amelyet egyaránt lehet jóra és rosszra használni, és az mindenki, így a szélsőséges ideológiák hívei között is megkönnyíti a kapcsolatépítést. Azt mondta, a közösségi weboldalak és videomegosztók használata az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az arab országokban. Hozzáfűzte: a szélsőséges ideológiák hívei jelen vannak a Facebookon és a Twitteren, és ezek révén igen nagy a befolyásuk.
Richard LeBaron rámutatott arra, hogy a szólásszabadság és a gyülekezési jog tiszteletben tartása fontos, de a biztonság védelme is elengedhetetlen, ezért meg kell találni az egyensúlyt a szabadság és a biztonság között. Meglátása szerint ugyan a terrorellenes küzdelemben nehézséget okoz, hogy az internetes tevékenység földrajzilag gyakran nehezen behatárolható, ezért nem mindig egyértelmű, melyik ország kötelessége a fellépés, de az online jelenlét, reagálás mindenképpen nagyon lényeges.
Nem szabad engedni a kísértésnek
Az Európai Unió terrorellenes koordinátora, Gilles de Kerchove szerint az elmúlt tíz évben tett erőfeszítések nyomán biztonságosabb lett a világ, mint amilyen tíz éve volt, de a terrorizmus továbbra is komoly fenyegetést jelent. Az uniós tisztviselő kifejtette: az országoknak folyamatosan napirenden kell tartaniuk a terrorizmus elleni küzdelem kérdését.
Gilles de Kerchove üdvözölte Magyarország hozzájárulását az európai terrorellenes küzdelemhez, mint mondta, ugyan az országban nem magas a terrorfenyegetettség, de Magyarországnak a schengeni övezet tagállamaként fontos szerepe van a terrorizmus elleni harcban.
A konferencián tartott előadásában az uniós tisztviselő azt emelte ki, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben folyamatosan ügyelni kell az emberi jogok tiszteletben tartására, és nem szabad engedni annak a „kísértésnek”, hogy egy-egy nagyobb terrorcselekményt „túlreagálva” figyelmen kívül hagyják ezeket a jogokat.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
