Tarlós István főpolgármester jelezte: a változásokat több fővárosi kerület kezdeményezte. Lehetőség nyílik „olyan jelentős magyar történelmi személyek számára is méltó emléket állítani”, akiknek nevét jelenleg nem viseli fővárosi közterület – indokolta.
A javaslatban eredetileg kilenc helyszín szerepelt, de a városvezető előterjesztői kiegészítésként, Láng Zsolt II. kerületi polgármester kérésére benyújtotta, hogy egy korábban névtelen közpark Bibó István jogász, történész, politikai gondolkodó nevét vegye fel.
Emellett elfogadták a képviselők, hogy a II. kerületben a Margit híd budai hídfőjénél, a híd déli oldalán lévő névtelen közterület Gyóni Géza magyar költő nevét vegye fel; a XIV. kerületi Állatkerti utat Gundel Károly világhírű vendéglősről, a magyar gasztronómia történetének feldolgozójáról nevezik el. Három III. kerületi névtelen közterület is nevet kap: ezek egyike Hamvas Béla filozófus, író, egy másik Toldalagi Pál költő, egy harmadik pedig Pércsi Lajos ’56-os mártír őrnagy nevét veszi fel. A XVI. kerületi képviselő-testület javaslata alapján Krenedits Sándorról, Rákosszentmihály egykori főjegyzőjéről és díszpolgáráról nevezik el a jelenlegi Ságvári utcát.
Miután a névadó elhalálozását követő 25 évről 5 évre csökkent az elnevezéssel kapcsolatos korlátozás, lehetőség nyílt arra, hogy közterület viselje Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom Corvin közi felkelőcsoportja utolsó főparancsnokának nevét. A tér a XIV. kerületben, a Nagy Lajos király útja és a Fogarasi út közötti névtelen területen van. Egy esetben a korábbi elnevezés visszaállítását fogadta el a testület: az óbudai Dugovics Titusz tér Korona térre változik vissza.
A XI. kerületben, a Bercsényi utca északi vége melletti, jelenleg névtelen fásított közkert a Gárdonyi tér elnevezést veszi fel. A köztudatban ez a tér egyébként már Gárdonyi térként szerepel, az ott található Gárdonyi-szobor miatt.
Külső cég értékesítheti a BKV reklámfelületeit
Külső céget bíz meg a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a BKV járművein lévő reklámfelületek értékesítésével.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, jelenleg a BKV közvetett módon, bérleti szerződés keretében értékesíti a felületeket, erre három céggel kötöttek szerződést. A módosításra négy verzió készült, a vizsgálat megállapította, hogy a legkedvezőbb az lenne, ha a tulajdonosi jogokat a BKV vagy a BKK gyakorolná, és az értékesítési feladatokat egy szakmai bérlő végezné.
Ennek keretében az értékesítést és a kihelyezést egy informatikai rendszer felügyelné, új cserepaneles rendszert alakítanának ki a járművek külső felületén, a reklámhelyek 10 százalékát pedig a BKV visszatarthatja a fővárosi tulajdonú vagy egyéb nonprofit cégek, intézmények közérdekű reklámjainak megjelenítése céljából.
Az előterjesztés vitájában György István hangsúlyozta, piaci felmérések szerint legalább hét-nyolc cég indulhat majd a pályázaton, és nem vonják vissza a kiírást, mert a mostani rendszeren változtatni akarnak.
Hanzély Ákos (LMP) azt mondta, a panelos rendszerrel egyetértenek, de több hiányossága van az előterjesztésnek. Mint mondta, most majd minden reklámcégnek van felülete a BKV-nál, mert a Peron kft. továbbértékesítette az általa bérelt felületet. Ez az állapot tarthatatlan, mert így a fővároshoz a bevételek csupán 10 százaléka érkezik meg. A kiírás ennek a megváltoztatására nem alkalmas – tette hozzá.
Losonczy Pál (Jobbik) közölte, hasonló aggályaik vannak, mint az LMP-nek. Hozzátette: „belső berkein belül” kellene tartania a BKV-nak a reklámhelyek értékesítését, mert ezzel egymilliárdot spórolna a cég.
Tüttő Kata (MSZP) a vitában a kiírás módját tartotta aggályosnak, majd közölte, egy rossz szerződést rosszabbra cserélni nem jó megoldás. A nyertes céget nyilvános versenyeztetési eljárásban választják ki, a közérdekű reklámok megjelenésének alapelveit a BKK dolgozza ki. A BKV éves reklámbevétele 500 millió forint.
Uszoda épülhet Újpesten
Tulajdonosi hozzájárulást adott a Fővárosi Közgyűlés egy új újpesti uszoda építési engedélyének megszerzéséhez. Az erre vonatkozó indítványról 22 igen szavazattal, az MSZP hat tartózkodó voksa mellett döntött a testület. Wintermantel Zsolt (Fidesz–KDNP), a IV. kerület polgármestere az MTI-nek elmondta: Újpestnek volt egy gyógyfürdője, amelyben 2005-ben üzemidő-csökkentést hajtott végre a szocialista vezetés, 2007-ben pedig bezárta. A létesítmény műszakilag alkalmatlan a működésre, állapota annyira leromlott, hogy többe kerülne felújítani, mint egy újat építeni – tette hozzá.
A fővárosi képviselő arra is kitért, hogy a kerületben élők többsége az uszoda hiányát vetette fel egy tavaszi felmérés során, ezért szeretnék azt visszaadni nekik. Az új létesítmény a jelenlegi Babits Mihály Gimnázium telkén épülne. Az ingatlan a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, ezért kérték a testület hozzájárulását a beruházáshoz – magyarázta a polgármester.
Jelezte azt is: szeretnék a különböző ingatlanok jogi helyzetét rendezni, olyan módon, hogy a tulajdonjog a feladatellátáshoz kapcsolódjon. A IV. kerület új uszodájának építését tavasszal kezdhetik meg és várhatóan 2012 végén vagy 2013 elején adják át. A beruházás az előzetes becslések szerint 7-900 millió forintba kerül – mondta Wintermantel Zsolt.
(MTI)
origo.hu
Horrorbaleset az M1-esen: levegőben pörgött az autó - videóval
