Minden tanár többet fog keresni

Heti 40 órán belül marad a munkaidő, mindenki érezhetően többet fog keresni.

A szakszervezetek jelentős elbocsátásokról, iskolabezárásokról szóló aggályaira az államtitkár úgy reagált: az érdekképviseletek nem tudják alátámasztani az állításaikat a törvény szövegével, az új jogszabályból ugyanis nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás, így – mint fogalmazott – hamis állítással nem tud vitába szállni. Rámutatott ugyanakkor, hogy ha a gyermekek száma csökken, matematikailag következhet pedagóguselbocsátás, de „nem mi fogjuk központilag előírni azt, hogy bocsássanak el pedagógusokat”, hanem az iskolafenntartó összesíti majd a gyermeklétszámokat. Számításaik szerint viszont – folytatta – a nyugdíjazás és a természetes fogyás magasabb arányú, mint a gyermeklétszám csökkenéséből következtethető pedagóguslétszám-csökkenés. Közölte továbbá azt is, hogy a jövő évi költségvetés nem ütemezett elő kivonást a közoktatásból.

Generálisan az állam lesz a fenntartó

A két tanítási nyelvű általános iskolák jövőjét firtató felvetésre azt mondta, lehetőségük nem tiltott a törvényben, hiszen a tanítás nyelve lehet idegen nyelv is. Arra, hogy ki nevel majd párkapcsolatra – ahogyan annak szükségességét a napokban a KDNP frakcióvezetője felvetette –, azt válaszolta: a családi életre nevelés témája, amelyet pedagógusoknak kell oktatniuk, eddig is benne volt a közoktatásban. Arra a kérdésre, hogy lesz-e mindenhol általános iskolai alsó tagozat, közölte: attól függ, van-e annyi gyermek, van-e annyi szülő, akik ezt kezdeményezik, vagyis ahol van rá igény, ott lesz alsó tagozat, pontos számot azonban nem tudott mondani. Hoffmann Rózsa kérdésre kitért arra is, hogy a jövőben generálisan az állam lesz minden intézménynek a fenntartója, de az önkormányzatok mint fenntartók „visszaszerződhetik” az iskolájukat.

A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: Magyarország sikere azon múlik, milyen alapokat tudnak adni a gyermekeknek a jövőre nézve az oktatásban. Hangsúlyozta, az oktatás és a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékekkel kapcsolódik össze. Mindehhez az oktatást gyökeresen újjá kell szerveznie a kormánynak – jelentette ki, megjegyezve, hogy az elmúlt húsz év oktatási rendszere fenntartás és finanszírozás szempontjából teljes mértékben szétzilálódott. Az új köznevelési törvény három fő céljának az esélyegyenlőség, a versenyképesség, valamint a társadalmi felzárkóztatás megteremtését nevezte a szóvivő.