Nem ez volt az álállamtitkár első „csínye”

„Munkához szerettem volna jutni” – így védekezett a bíróságon az a férfi, aki úgy tárgyalt pályázatokról, hogy államtitkárnak adta ki magát.

„Munkához szerettem volna jutni” – védekezett a bíróságon Gergely János, aki elmondta: a Közbeszerzési Értesítőből szerzett tudomást arról a két projektről, amelyeknek általa feltételezett döntéshozóit megkereste. A vádlott – aki ellen hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt indult eljárás – Szaló Péternek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkárának adta ki magát, és így kereste meg 2009 júliusában az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét.

A telefonbeszélgetés során felajánlotta segítségét „az igazgatóságnál folyamatban lévő uniós projektek sikeres lebonyolításához”. A vádlott azt ígérte, hogy az egyik folyó revitalizációjához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tartalékalapjától egyszeri, vissza nem térítendő támogatást szerez. Ennek fejében azt kérte, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének kilétét az eredmény hivatalos kihirdetése előtt közöljék vele.

A gyanút fogó igazgatónak beismerte ugyan, hogy nem ő az államtitkár, ám állította: annak megbízásából jár el. Az igazgató ezt követően megszakította a kapcsolatot a férfival, aki pár hónappal később hasonló trükkel kereste meg Nádudvar polgármesterét. Neki is Szaló Péternek adta ki magát, és egy beruházás önerejének előteremtéséhez ajánlott segítséget, ezért 6-7 millió forintot kérve, de ott is lelepleződött – olvasható a vádiratban.

A második alkalommal már bevallotta

A férfi a tárgyaláson azzal védekezett: először valóban az államtitkár nevén mutatkozott be, de a második – szintén csupán néhány perces – találkozón már mindkét esetben felfedte kilétét. Tagadta, hogy ekkor azt állította volna, Szaló Péter nevében jár el, csupán azt állította, hogy ismeri az államtitkárt. Elmondása szerint nem ígért állami pluszforrást, mert nem is volt olyan kapcsolatrendszere, amelyen keresztül ezt el tudta volna intézni, csupán saját cége „pályázatíró képességeit” ajánlotta fel. Hozzátette: pénzt nem kért, hanem azt próbálta elérni, hogy megbízást kapjon épületgépészettel foglalkozó vállalkozása.

A tárgyalás kezdetén elhangzott: a férfi 2005 elején adócsalásért és okirat-hamisításért 10 hónap, 2009-ben csalásért 1 év 4 hónap, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Tavaly két lopási ügyben pénzbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélték, emellett jelenleg is folyik ellene eljárás egy 8 és egy 20 milliós csalási ügyben.