Az ember kicsit kiszabadulhat a brüsszeli taposómalomból, amikor egy ilyen előadást megtarthat – mondott köszönetet a meghívásért Grúber Károly, a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal állandó képviseletének brüsszeli nagykövete a külügyi intézetben. – Szögezzük le már az elején: akármekkora problémával küszködik is jelenleg a kontinens, európai politika csak egy van. Ez a tagállamok külpolitikai mozgásterét is komolyan korlátozza. Az unió viszont nem egyetlen ország, 27 tagállam érdekeit kell közös nevezőre hozni, ez pedig nem könnyű – emelte ki.
Megismert bennünket a világ
A brüsszeli diplomata ennek bizonyítékaként hozta fel a múlt héten lezajlott UNESCO-s szavazást, amikor Németország a palesztin tagság ellen szavazott, Nagy-Britannia tartózkodott, Franciaország pedig Abbászék mellett voksolt. „Miután hazánk limitált diplomáciai mozgástérrel, kevesebb nagykövetséggel rendelkezik világszerte, mint a vezető uniós tagállamok, valahol természetes, hogy az EU fő diplomáciai csapásirányát fogjuk követni. Martonyi János külügyminiszter munkája és az uniós elnökség ideje alatt hazánk világszerte ismert országgá vált. Kubában, Líbiában, Belorussziában is Magyarország képviselte az uniót az utóbbi időszakban, ezt pedig sikerrel tettük. Olyan helyeken léptünk fel tehát az EU nevében, ahol nehéz helyzetben kellett helytállni” – hangsúlyozta Grúber.
Londonban is helytálltunk
A későbbiek során gazdasági, diplomáciai sikereket érhetünk majd el azokon a helyeken, amelyekre az uniós elnökségnek köszönhetően jutottunk el – mondta a diplomata. – Diplomáciai potenciálunk, szavahihetőségünk az elnökség idején nagyon megerősödött. A novemberi londoni kibervédelmi konferencián Magyarország az unió zászlóshajója volt, az általunk képviselt lobbi jelentette az EU fő irányvonalát. 2011-ben megkezdődött az energiapolitikai stratégia kijelölése is, az észak–déli irányú energiafolyosó kijelölése, ennek mentén kell majd képviselnünk Magyarországot a külügyminiszterek tanácsában.
Kérdésre válaszolva Grúber Károly elmondta, a restitúciós törvény kiváltotta magyar–szerb konfliktus vagy akár a görög–macedón ellentét is jól bizonyította, hogy a kétoldalú kapcsolatokat nem kell bevinni az unióba. A cél, hogy a szomszédos országok maguk legyenek képesek megoldani ezeket a problémákat. Szerbia kapcsán a magyar ügy másodlagos probléma volt, ott van Koszovó kérdése, ami sokkal inkább előtérben van. Öt olyan uniós tagállam is van, aki nem ismerte el például Koszovó létezését. Brüsszelben jelenleg bővítésellenes hangulat van, ez pedig nem a szerbeknek kedvez – fűzte hozzá.
A nagyok mélyítenének, a kicsik szakítanának
A 17 eurózónatag más viszonyban van egymással és a 10 zónán kívüli uniós tagállammal – fejtette ki az euró válságával kapcsolatos kérdésre reagálva a brüsszeli nagykövet. A centrumországok mélyítenék az együttműködést és a fegyelmet, míg a kisebb tagállamok sokan a görögök ellenében foglalnak állást. Korai még választ keresni arra, milyen irányban mozdulnak majd el ezek a konfliktusok.
A magyar Ázsia-politikáról elmondta, az elnökség idején a nyitás volt jellemző. „Kína építkezni szeretne Magyarországon, közép-európai stratégiai központot hozna létre. Afrikában megpróbálhatunk aktívak lenni, de ki kell mondani: a kontinensen még mindig a korábbi gyarmattartók képesek csupán komoly diplomáciai sikerek elérésére. Hogy Közép-Európa hogyan tudta megerősíteni helyzetét, növelni potenciálját az elnökség idején? A lengyelek a középhatalmi státus felé kívánnak elmozdulni. Közép-Európa létezik, komoly országcsoport az unión belül. Sem túl-, sem alulértékelni nem szabad a térség erejét” – hangsúlyozta Grúber.
Nem aktuális a török csatlakozás
Törökország érdekes kérdés – vélte a diplomata. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi uniós hangulatban egy 80 milliós állam integrálása nem könnyű feladat. A törökök regionális katonai hatalomként kívánnak megjelenni a Dél-Balkánon és Kis-Ázsiától keletre is. Németország és Franciaország a jelenlegi állapotában viszont nem erőlteti a török csatlakozási folyamat újabb tárgyalási fejezeteinek megnyitását. Eközben Törökország próbálkozik Szíriában, Iránban, mindenhol. A folyamatos párbeszédre természetesen szükség van, ésszerű keretek között. Az ország rendkívül modern, de pusztán ez a tény nem elegendő a csatlakozáshoz – hangsúlyozta a nagykövet.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
