A múlt hétfőn kezdődött nyolcnapos ülés ma reggel napirend előtti felszólalásokkal folytatódik, majd újabb négy órán át tárgyalnak a képviselők a 2012-es költségvetésről.
A büdzsé harmincórás általános vitájának lezárása után az interpellációs időszak következik, majd az új népszavazási törvény tervezetét tárgyalják meg a képviselők több mint négyórás időkeretben.
A népszavazások eredményességi feltételén a Ház már a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény elfogadásakor változtatott, eszerint a referendum érvényességéhez az összes – nagyjából nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen. Szintén az alaptörvény rendelkezik a véleménynyilvánító népszavazás megszűnéséről. Az új szabályok alapján 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli a referendumot, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezdeményezésére elrendelheti.
A most a parlament előtt fekvő kormányjavaslat értelmében ha a népszavazás jogszabály-alkotási kötelezettséget teremt, a Háznak fél éven belül kell a népszavazási döntésnek megfelelő törvényt hoznia, s az a kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre.
Nem évülne el
A parlament ezután általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, amely kimondaná, hogy – a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott – emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.
Gulyás Gergely korábban azt mondta: előterjesztése szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene, közülük Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a megtorlások egyik irányítóját nevesítette. Közölte azt is, hogy a jogszabály hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi a szükséges lépéseket a büntetőeljárások megindításához.
