Az államtitkár arra a „játékra” utalt, amelynek során Törökországnak elhúzódó IMF-es tárgyalásokkal sikerült megtartania a piac bizalmát. Cséfalvay Zoltán egyben reményét fejezte ki, hogy a Magyarország befektetésre ajánlott adóskockázati besorolását még megtartó két hitelminősítő megvárja az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményét, illetve hogy a pénzügyi mentőháló a jelenlegi viharos időkben hogyan segíti Magyarországot, mielőtt lépésre szánná el magát.
Az államtitkár a magyar államkötvények pénteki hozamemelkedését átmenetinek tartotta és bízott benne, hogy hamarosan csökkenhetnek a hozamok. „Úgy gondolom, hogy ez egy hirtelen reakció volt, és feltétlenül meg kell várni, a piac miként reagál. Amint azt más országoknál láttuk, alacsonyabb szinten stabilizálódik majd.”
Cséfalvay elmondta: a kormány továbbra is növekedésközpontú politikát folytat majd, annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetést immár 0,5-1,0 százalékos bővülési ütemmel tervezi, szemben a korábban várt 1,5 százalékos ütemmel. Ha a kormány veszélyben érzi a költségvetési célokat, akkor – hasonlóan a jövedéki adó szeptemberi emeléséhez – nem lesz rest újabb bevételnövelő lépéseket tenni – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán egy esetleges kamatemeléssel kapcsolatosan elmondta: „A jegybank független intézmény Magyarországon. Amennyiben kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az a szervezet önálló döntése. És azt elfogadjuk.” Az MNB monetáris tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést.
A Reuters tudósítása szerint a piacok által vitatott, úgynevezett „nem ortodox” gazdaságpolitikai lépésekről kijelentette: Budapest nem fél tárgyalni ezekről az intézkedésekről. „Bizonyosan vitatkozhatunk majd (...) ezekről a válságadókról, a bankadóról, vagy a devizahitelesek végtörlesztéséről, hogy ezek helyes lépések vagy sem. De Európa egésze új kihívások elé néz és ezeknek a megoldásához meg kell osztani a kockázatokat és a terheket” – fogalmazott az államtitkár.
Megjegyezte: az ilyen intézkedések átmeneti jellegűek, és a kormány éppen olyan reformokat hajt vére, amelyek lehetővé teszik ezeknek az adónemeknek a kivezetését 2013-tól. Úgy szólt: „A piac nagyobb bizonytalanságot lát azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz, ha eltörlik ezeket az intézkedéseket. Több mint egy évünk van addig. Számos fontos reform közepénél tartunk, és ezeket végre kell hajtani.”
Mint az MNO is beszámolt róla, megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody’s Investors Service. A Moody’s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.
