Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke úgy értékelte a szoci elnök gesztusát, hogy „természetesnek tartja mindenfajta demokratikus szervezet vagy párt adott értékek mentén, bizonyos célok érdekében létrejövő együttműködését”. Úgy látja viszont, hogy nem szerencsés, ha egy párt rátelepül a civil mozgalmakra, sőt szerinte az sem, ha ez fordítva történik meg. Megkértük az érdekvédőt, fejtse ki nekünk, hogy meddig tart az értékek mentén történő együttműködés, és honnan indul a „rátelepülés”, példaként Molnár szavait hoztuk, mintegy segítségül. Kónya azonban nem akart azokra a továbbiakban reagálni, mivel nem szeretné tovább generálni az esetleges nyilatkozatháborút, már csak azért sem, mert emlékei szerint a DK-alelnök elmondta: nem olyan szövegkörnyezetben hangzottak el sok vihart kavart szavai, ahogyan azt értelmezték.
„Maga az első, aki ez ügyben keres” – reagált Kónyánál is gyorsabban és tömörebben felvetésünkre Juhász Péter. A Milla szóvivője az MNO-nak elmondta, hogy ő nem volt ott a szóban forgó kongresszuson, Mesterházy szavairól is tőlünk értesült. Őket nem keresték meg sehonnan – közölte Juhász, hozzátéve: éppen ezért nem is érzik feladatuknak, hogy ilyesmit kommentáljanak, vagy foglalkozzanak vele. Október 23-ai megmozdulásuk előtt írták (értelemszerűen) a Facebookon, hogy „minden demokratikus politikai erő képviselőit szívesen látjuk”, ehhez képest – mint azt megírtuk –, a szónokok közül többen is adtak az ellenzéknek rendesen.
A pártelnök megemlítette a Negyedik Köztársaságot is a civilek között, ám egy kicsit elkésett: a 4K! a „Nem tetszik a rendszer?!” című demonstráció után párttá alakult, és kis idő múlva jelezte, hogy hajlandó technikai összefogásra az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjaival. Ahogy azt Istvánffy András, a párt koordinátora lapunknak akkortájt elmondta: „Csak olyan erők tudnak összefogni, ahol van egy minimális átjárás, vagy a szavazóknak nem okoz mély identitásválságot egy ilyen összefogás. Az összefogás szükségességéről azért beszélünk, mert jelenleg nincs a Fidesznek egyértelmű kihívója, nincs egyértelmű váltópárt, ezért össze kell fogni ellene. A másik ok pedig az egyfordulós választási rendszer: ez gyakorlatilag kényszeríti az ellenzéket, hogy mindenhol egy jelöltet állítson fel.”
Hogy ne férjen kétség ahhoz, hogy a párt nem csak holmi kongresszusi üzengetésnek szánja a civilek felé való nyitást, arra álljon itt egy idézet Harangozó Tamástól. A szocik elnökségi tagja volt felelős az alapszabály reformjáért, és még a szombati esemény előtt adott egy interjút a Népszavának, amelyben ezt mondta: „A harmadik üzenet a választási szövetségeseknek szól: az MSZP az alapszabályban kötelezi magát arra, hogy annak a civil szervezetnek, szakszervezetnek, társadalmi szervezetnek, mozgalomnak a vezetője, amelyik választási szövetséget kíván kötni velünk, a párt választmányának tagja lehet”. További válaszából így kihámozható, hogy a választmány dönt az MSZP közpolitikai és választási programjáról, de beleszólhatnak a jelöltállításba és az országos lista alakulásába is. A kongresszus amúgy ezt a módosítót is megszavazta szombaton.
origo.hu
Videón az öngyilkos manőver: így ne előzz, ha élni akarsz
