Elvész az ártatlan ifjúsági mozgalom bája?

Skandináv típusú szociáldemokrácia, a magyar baloldal marxista öröksége és a technikai összefogás az úgynevezett demokratikus ellenzékkel. Ezekről beszélgettünk a 4k! koordinátorával.

– Csákányi Eszter október 23-án beszélt arról a Szabad sajtó útján, hogy még nincs pártja az itt megjelenteknek, de hamarosan, majd „létrehozza ezt a piac”. Ez volna a Negyedik Köztársaság (4K!)?
– Az hogy belevágtunk a pártalakításba, egy hosszú folyamat eredménye. Ezek a tüntetések még januárban kezdődtek a médiatörvény ellen, és már akkor látszott, hogy a civilek azért képesek ennyi embert utcára vinni, mert sokan kiábrándultak voltak, és nem tartották hatékonynak a parlamentben lévő ellenzéki pártokat. A Jobbikot most nem számítjuk, hiszen ebben a közegben ők nyilván szóba se kerültek. Emiatt folyamatosan jöttek a kérdések a szervezők felé, hogy lesz-e új párt, akár ezekből a megmozdulásokból építkezve. A Milla nem kíván párttá válni, ők egy civil platform akarnak maradni, viszont jelezték, hogy örülnének, ha kifejlődne egy párt is körülöttük.

– Nem vész így el a 4K! civil bája? Nem lesz majd kínos a szokásos, vicces hackelésekkel és performanszokkal beállni a pártok ifjúsági szervezeteinek humoros – vagy sokszor inkább annak szánt – előadási közé?
– A nagy pártok ifjúsági szervezeteinél ez szerintem a kreativitás hiányát jelzi. A mi akcióink viszont maradni fognak, mert rengeteg közéleti témára szerintünk pont így lehet a legjobban felhívni a figyelmet. A 4K!-nak az a bája, hogy ez egy teljesen ártatlan ifjúsági mozgalom, valószínűleg el fog veszni, mivel egyre határozottabban képviselünk majd valamit, és minél elszántabban beszélünk arról például, hogy valami nem tetszik nekünk, a mi akcióinkat is máshogy értelmezik majd.

– Térjünk vissza október 23-ához egy kicsit. A beharangozó videóban azt mondtad, hogy nő a létbizonytalanság és hogy csorbul a demokrácia. Aztán szónokoltál az alapvetően trendi közönségnek, majd minden második embernek iPod volt a fülében. Utánad pedig úgy rappelt egy költő arról, hogy nem tetszik neki a rendszer, hogy közben NKA-támogatásban részesült az idén.
– Az egy nagyon sokszínű tömeg volt, és biztos hogy nem volt minden második embernek iPod a fülében. A költő támogatására pedig térjünk vissza egy fél év múlva, hiszen számos független intézményt ért el a vég csak azért, mert kritikát fogalmazott meg.

Általánosságban pedig azt értem a két dolog alatt, hogy egy demokráciában az emberek befolyásolni tudják a döntéseket, méghozzá egy kiszámítható rendszerben. Ehhez képest most az történik, hogy voluntarista módon rendelnek alá mindent a Fidesz akaratának. Ebben a rendszerben – ahol például így lehet korlátozni az Alkotmánybíróságot – nem a kiszámíthatóan működő demokratikus intézmények számítanak, hanem a kormány politikájához fluid módon alkalmazkodó intézményrendszer. A gazdasági válság nem a Fidesz alatt kezdődött, de olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel az eleve nehéz helyzetben társadalom alsó rétegeit sújtják, mint például az egykulcsos adó vagy a munkavállalók jogainak drasztikus csorbítása.

– Előtte jeleztétek a politikusoknak, hogy lehetőleg csak civilben jelenjenek meg, most viszont kifejezetten hívtátok őket – hogy aztán meg is kapják a magukét a felszólalók szinte mindegyikétől. Összehangolt retorikai akció volt ez?
– A Milla tavasszal nem azt mondta, hogy ne jöjjenek politikusok, hanem hogy volt miniszterelnökök ne jelenjenek meg. Nyilván nem Boross Péterre gondoltak, hanem arra, hogy ha Gyurcsány Ferenc megjelenik, akkor azzal elvonja a média figyelmét, és olyan kontextusba kerül a tüntetés, ami nem valós. A korábbi tüntetések mindig egy konkrét témára fókuszáltak, mint a médiatörvény vagy az alkotmányozás folyamata. Most viszont azért tüntettek, mert nem tetszik a rendszer, ez egy általános kritika volt, emiatt természetes volt, hogy az ellenzéki pártok szimpatizánsai és tagjai megjelenjenek. Egyébként én például nem osztottam ki őket.

– Viszont a 4K! egyfajta technikai összefogást képzel el az úgynevezett demokratikus ellenzékkel. Miben különbözik ez Karácsony Gergely ötletétől, leszámítva, hogy gondolom, a Jobbikkal nem közösködnétek?

– Ez óriási különbség. Karácsony javaslata egyszerűen nem életszerű: elképzelhetetlen, hogy a szélsőjobbos szavazók például az LMP-re vagy az MSZP-re szavazzanak. Fordítva is igaz ez persze, nem is tudom, hogy ezt hogy képzelte. Nyilván csak olyan erők tudnak összefogni, ahol van egy minimális átjárás, vagy a szavazóknak nem okoz mély identitásválságot egy ilyen összefogás. Az összefogás szükségességéről azért beszélünk, mert jelenleg nincs a Fidesznek egyértelmű kihívója, nincs egyértelmű váltópárt, ezért össze kell fogni ellene. A másik ok pedig az egyfordulós választási rendszer: ez gyakorlatilag kényszeríti az ellenzéket, hogy mindenhol egy jelöltet állítson fel.

– Szlovákiában ennek alakult meg a jobbközép verziója. Már vége is van. Van-e forgatókönyv ennek elkerülésére a magyar baloldalon?
– Ennek a koalíciónak lényege az lenne, hogy létrejöjjön egy új alkotmány. Népszavazással, érdemi társadalmi konzultációval, valós demokratikus eljárással és ne egyetlen párt által elfogadva jöjjön létre. Általában ilyenkor egy új választást is írnak ki. Éppen ezért az sincs kizárva, hogy ha létrejön a negyedik köztársaság alkotmánya, akkor azonnal választások lesznek. 2011 őszén ezért korai arról beszélni, hogy egy majdani koalíció hogyan állna fel. Addig a 4K!-nak is bizonyítania kell, hogy egy életképes érő. De Gyurcsány Ferenc új pártja is ebben a helyzetben van.

Performansz a 4K! párttá alakulásának napján – Fotó: 4K!, Nagy Dániel

– Nem tudom eldönteni, hogy a 4K! valóban egy új köztársaságot hozna létre, vagy inkább megőrizne mindent, amit csak lehet, ebből a harmadikból.
– Mi tudatosan helyezkedtünk szembe azzal a 2006 óta tapasztalható jobboldali, Horthy-nosztalgiára építő politikai érzülettel, ami megjelent a fiatalok körében. Elismertük, hogy ezt a harmadik köztársaságot védeni már nem lehet, de elutasítjuk, hogy ezt autoriter módon változtassák meg, mi a megújított köztársaságban látjuk a jövőt, de az már egy negyedik lesz.

A nevet még 2007-ben választottuk. Egy alkotmánynak két feladata van: hogy megteremtsen egy stabil jogállamot, és hogy szimbolikus alapja legyen a politikai közösségnek. A nyolcvankilences alkotmány jogi szempontból stabilnak bizonyult – mondjuk Balatonőszöd után kiderült, hogy túl stabilnak –, de legitimációs szempontból nem volt erős, hiszen az egykori állampárt alkudta ki olyan pártokkal a kerekasztal-tárgyalások során, amelyek akkor még nem mérették meg magukat választáson. Emiatt abban a pillanatban, hogy elkezdődött a politikai és gazdasági válság, azonnal magának a rendszernek a legitimitása kérdőjeleződött meg. Attól tartunk, hogy a mostani alkotmányozásnak még kisebb lesz a legitimációja, mert ezt egyetlen párt vitte végbe.

– Önmeghatározásotok szerint patrióta baloldalt hoznátok létre. Ez Magyarországon fából vaskarikának tetszett eddig.
– A korábbi magyar baloldal, a kommunista utódpárt, a marxista internacionalista hagyományait ahelyett, hogy felülvizsgálta volna, egyszerűen átültette az EU nemzetköziségébe. A baloldaltól a patriotizmus egyáltalán nem áll távol, a nyugati szociáldemokratáknál vagy a latin-amerikai mozgalmaknál ez magától értetődő például. Az, hogy a magyar baloldal ennyire disszonánsan állt a haza kérdéséhez, az a marxizmus öröksége.

– Meg Károlyi Mihályé is, akit a 4K! is tisztel.
– Nem Károlyi Mihály személye a lényeges számunkra, hanem az őszirózsás forradalom, hiszen akkor kiáltották ki Magyarország függetlenségét és a köztársaságot. Névleg ugyan ez népköztársaság volt, erről vitatkoznak is sokat az interneten. Mi ugyanúgy egy alulról jövő kezdeményezésnek látjuk 1918-at, ahogy 1956-ra sem feltétlenül Nagy Imre személye, hanem az akkor létrejött egység miatt gondolunk tisztelettel. A tömegből indult el a vágy a változásra, csak olyan személyt helyezett hatalomba, aki nem tudott élni ezzel a helyzettel. Számunkra ’48, ’18, ’56 egy ívet alkot.

– Nem lesz terhes így az együttműködés a keresztényező Gyurcsánnyal vagy a Trianon-fóbiás MSZP-vel?
– Először nézzük meg, hogy milyen állapotban lesznek ezek a pártok 2014-re. Az új alkotmányozási folyamatot ezek a különbségek nem fogják akadályozni.

– A Fideszt gyakran éri az a vád balról, hogy nem is folytat igazi jobboldali politikát. Ellene viszont olyan párt alakul, amely patrióta persze, de önmeghatározásában mégiscsak a baloldaliságot hangsúlyozza.
– A Fideszre elsősorban az ellenzékben folytatott, szociálisan érzékeny retorikája miatt mondták ezt. Hatalomra kerülve ezt látványosan sutba dobták. Az egykulcsos adó, amellyel a felső középosztálynak kedveznek, a szegénység és a hajléktankérdés bűnügyi problémaként kezelése – ezek mind-mind a klasszikus politológiai értelmezés szerint jobboldali dolgok. A Fideszt ezért most kormányon egyáltalán nem érheti az a vád, hogy baloldali politikát folytatna.

– Hivatkozol gyakran Svédországra vagy a skandináv típusú szociáldemokráciára. Bevezeti a 4K! a svéd modellt, ha majd kormányra kerül?
– A párt programját a csatlakozók fogják megírni egy konzultációs folyamat során. Mi most alapelveket rögzítettünk. A nyugdíj szakpolitikai kérdés, ezért erre a kérdésre jelenleg nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni.