Nem engedi a kormány az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME) fokosos brigád alakítását ― közli a Magyarország december 8-án. Mint írják, Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő Miskolcon azt hangoztatta:
„az ÉME tagjait meg akarja különböztetni az ország többi polgárától és ebből a célból megfelelő egyenruhát akar terveztetni az ÉME-tagok számára. Ezt a ruhát össze fogja kötni a fokos viseletével, nehogy a fasisztákhoz hasonlítsanak.” A lapnak viszont „legilletékesebb, a miniszterelnökhöz közel álló helyen” úgy nyilatkoznak az ügyről: „Ennek a naiv dolognak illetékes helyen semmiféle komolyságot sem tulajdonítanak."
A kormányzati szervek „sohase fognak hozzájárulni ahhoz, hogy a hazafiság szimbólumaként a fokost fogadják el. De különben sincs szükség rézfokosos táborra.” A Magyarország úgy értesült: „politikai körökben nevetségesnek tartják Eckhardt újabb ötletét, amelynek már csak azért sem tulajdonítanak jelentőséget, mert a kivitel leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Már hónapokkal ezelőtt kísérletezett Eckhardt a fekete ing behozatalával fasiszta módra, de ez a terv teljes kudarcot vallott, mert nem tudták, miből szerezzék be a fekete ingeket. Egyénileg ugyanis senki sem vállalkozott a költségek fedezésére.”
A Magyarország december 10-én további információkat oszt meg az ébredők belső ügyeiről. Arról ír:
Az Ébredő Magyarok Egyesületének kebelében mozgalom indult meg, hogy Eckhardtot az ÉME elnökségi állásáról lemondassák. Ezt a mozgalmat állítólag azok kezdeményezték, akik nincsenek megelégedve Eckhardt szélsőséges irányú működésével.
Hozzáteszik: „Ami az Eckhardt által ajánlott fokos-jelvényt illeti, az ÉME vezetőségének egy része sem helyesli ezt”.
Bethlen István miniszterelnök nagyszabású expozét tart a Népszövetség pénzügyi bizottsága előtt, ebben 132 millió felszabadítását kéri beruházások céljára ― tudósít róla a 8 Órai Ujság december 10-én. Mint írják, 1926–27-re és 1927–28-ra 50-50, 1928–29-re pedig 32 milliót fordít a kormány produktív célokra a népszövetségi kölcsönökből. Helyreállítják a leromlott állami üzemeket és minden irányban támogatják a termelést, s azt ígéri a magyar miniszterelnök, hogy minden körülmények között egyensúlyban fog maradni az államháztartás. A kormányfő úgy fogalmaz: „Magyarország pénzügyi talpra állítása a meghatározott program szerint történik. Az 1924–25. év 63 millió aranykorona felesleggel zárult, amit csak az ország teljesítőképességét messze túlhaladó erőfeszítésekkel tudtunk elérni és ami a leggazdaságosabb időben nagy tőkekivonást jelentett a magángazdaságból.” Ezért nehogy a gazdaság kimerüljön, elhatározta a kormány, „hogy megindítja egyik oldalon a hasznos beruházásokat, másrészt az adóterhek arányosabb összhangba hozását az ország gazdasági életének teljesítőképességével.”
Kiderül: a bizottság megértéssel fogadja a kabinet elhatározását, „s helyesléssel vette tudomásul az adóterhek mérséklését, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a 11 év alatt elmaradt beruházások megindíttassanak.” A december 10-i Pesti Hírlap arról ad hírt, hogy a Népszövetség magyar bizottsága elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát, s így a népszövetségi kölcsönből 70 millió aranykoronát beruházásokra fordíthat a kormány.
Bethlen a lap kiküldött tudósítójának úgy nyilatkozik: „Teljesen meg vagyok elégedve a hozott határozatokkal, hiszen azok nagyjában födik a kormány előterjesztését. Különösen örülök, hogy a pénz rendelkezésünkre áll. Az, hogy a kisantant részéről rövid ideig némi nehézség mutatkozott, nem akadályozhatta meg a pénzügyi bizottság javaslatainak teljes egészükben való elfogadását.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!