Elfogadták a „reális” költségvetést

Az Országgyűlés kedd hajnalban elfogadta a 2012. évi költségvetést, amelyen még a hétfői ülésnapon is változtattak a képviselők a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 255 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek Magyarország új központi költségvetéséről. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül kizárólag a független Pősze Lajos támogatta, míg a hajnali 4 óra 15 perckor sorra kerülő szavazást kiváró szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok ellene voksoltak. A Ház kérte a jogszabály sürgős kihirdetését.

A költségvetési törvény 2012-re 4,2 százalékos éves inflációval számol, a hiány pedig GDP-arányosan a költségvetés újratervezése után is 2,5 százalék maradt, annak ellenére, hogy a kormány jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslése – a hétfőn beadott módosítások alapján – 0,5 százalékra mérséklődött. A kabinet 299,4 forintos euróárfolyammal számolta át a büdzsét.

Ellenzéki kritika

A költségvetés elfogadását megelőző rövid záróvitában a szocialista Veres János azt kifogásolta, hogy november 30. után már nem lehetett volna változtatni a jövő évi költségvetés sarokszámain, ezt azonban – az államháztartási törvényt megszegve – mégis megtették. Az LMP-s Vágó Gábor felszólalásában közölte, a zárószavazás előtti módosító indítványok is jelzik, hogy a költségvetés megbukott, gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség. A jobbikos Nyikos László a szerinte visszafizethetetlen mértékű, 21 ezer milliárdos államadósság és annak kamatai jelentette veszélyekre figyelmeztetett.

„Szép eredmény”

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta, a „nyugati világ nyolcvan éve legnagyobb válságát éli”, amelyet csak az az ország élhet túl, amelyik egyszerre képes növekedni, megakadályozni a munkanélküliség növekedését, illetve képes szinten tartani vagy csökkenteni az államadósságot és „kordában tartani” a költségvetési deficitet. Mint mondta, a 2012-es büdzsé egy irreális időkben hozott, reális költségvetés. „Ez nem semmi, ez egy szép eredmény” – zárta felszólalását a tárcavezető.

Tartalék

A költségvetés elfogadásával törvénybe foglalták a korábban már betervezett 200 milliárd forintos tartalék zárolását, a kamatkockázati tartalék 52 milliárd forintos növelését, illetve a magánnyugdíj-pénztári járulék átirányítását az állami nyugdíj-biztosítási alapba, ami 48 milliárd forintot jelent, továbbá a dohánytermékek jövedéki adójának húszmilliárd forint többletbevételt eredményező emelését.

A költségvetésben az euróválság okozta kockázatok kivédésére a 2012. évben is eltervezett rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzata kiegészült az Országvédelmi Alap speciális, a költségvetési kockázatok kivédését szolgáló előirányzatával. Mindez együttesen biztosítja a 2,5 százalékos hiánycél biztonságos tartását.

Uniós pénzek

Mindezen célok megvalósítását alapvetően segíti az a körülmény, hogy 2012-ben az uniós forrásokból 1369 milliárd forint összegű kifizetésekkel számolhatunk, amit a hazai költségvetés 193 milliárd forinttal egészít ki, így a rendelkezésre álló költségvetési forrás 1562 milliárd forint. Ez az összeg 367 milliárd forinttal több a 2011. évi előirányzatnál, ami azt jelenti, hogy a társadalmi és gazdaságpolitikai célok eléréséhez mintegy 30 százalékkal több uniós forrás áll az ország rendelkezésére.

Kiállnak az egykulcsos adó mellett

A kormány a költségvetés elfogadásával továbbra is elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett. A kormány szerint az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét. A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése továbbra is kiemelt cél: ennek érdekében a Start munkaprogramot bővítik, amelynek révén jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak létszámát. A közfoglalkoztatásra a Start munkaprogramban 132 milliárd forint áll rendelkezésre 2012-ben.

A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével a kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16 százalékos adórendszer megteremtése felé. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedik.

32 milliárdot kap a BKV

32 milliárd forintot kap az államtól Budapest a BKV finanszírozására a helyi közösségi közlekedés támogatására szánt összegből, miután a képviselők kedd hajnalban a jövő évi költségvetés elfogadásakor megszavazták az erről szóló módosító javaslatot. A hétfőn a zárószavazás előtt érkezett előterjesztés szerint a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásának összegét az eddigi 35 milliárd forintról 3 milliárd forintra csökkentik, és az így felszabaduló 32,2 milliárd forintot a fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatására fordítják. A fővárosi önkormányzat a támogatást azt követően kaphatja meg, ha a közgyűlés a fővárosi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító koncepciót megalkotta, és azt – a kormány egyetértését követően – elfogadta. A támogatás nem haladhatja meg a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

Pokorni nemet mondott

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat. Bővebben>>>