Elfogadták az új egyházügyi törvényt

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament az új egyházügyi törvényben. A Ház határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről is.

Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben működése során nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.

A vallásügyi bizottság a szervezet tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem támogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formájában kell közzétenni. Az ettől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható.

A törvény kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha a legfőbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az alaptörvénybe ütközik. Az egyház jogutódlással szűnik meg más egyházzal való egyesülése és különválás esetén. A kormány e megszűnési okok valamelyikének fennállása esetén kezdeményezi az Országgyűlésnél az egyház törlését a törvényből.

Azoknak az egyházaknak, amelyek január 1-jétől egyesületnek minősülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez, szociális intézmények esetében pedig az év végéig.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az Ab decemberi döntése miatt nem hatályosuló egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyűlés a már említett tizennégy egyházat ismerte el, amelyek közül a Hit Gyülekezete az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették viszont, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

Az Alkotmánybíróság december 19-én semmisítette meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. A testület megállapította, hogy a törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé.

A most elfogadott egyházügyi törvényt december 21-én nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek.

Nem ússzák meg a kommunista bűnösök

Elévülhetetlennek minősítette az Országgyűlés pénteken az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló – többször átírt – indítványt 290 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Az emberi jogi bizottság javaslata alapján az előterjesztés több ponton változott a pénteki elfogadás előtt. Így bekerült a törvénybe a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló fejezet. Eszerint azok a kommunista bűncselekmények, amelyek az elkövetésükkor hatályos büntető törvény szerint – a most elfogadott jogszabályban meghatározott – bűncselekmény volt, így például a szándékos emberölés, a kényszervallatás, a jogellenes fogva tartás. Emellett azok a bűncselekmények minősülnek kommunista bűncselekménynek, amelyeket a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követtek el, továbbá azok, amelyek miatt a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás.

A pártállam nevében elkövetett bűncselekmény meghatározásakor a jogszabály konkrét szervezeteket nevez meg: a szöveg szerint ilyen az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának hatásköri listáján felsorolt pártállami tisztségviselők valamelyike a hivatali ideje alatt a tisztsége gyakorlásával összefüggésben követett el.

Definíciót kap a pártállam érdekében, illetve egyetértésével elkövetett bűncselekmény is. A törvény a büntetőeljárás kommunista diktatúrában politikai okból történő elmaradásával kapcsolatban önálló kritériumokat nem állapít meg, de kimondja, hogy ha az adott cselekmény az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint bűncselekmény volt, és azt a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követték el, akkor a bűncselekmény üldözésének elmaradása politikai okokra vezethető vissza.

Főszabályként a kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban az elkövetéskor hatályos büntető törvényt kell alkalmazni, ha azonban az elbíráláskor hatályos büntető törvény a terheltre nézve enyhébb elbírálást tesz lehetővé, az az irányadó. A kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető, különös tekintettel a vádlott egészségi állapotára vagy korára.

Az új jogszabály egyúttal módosítja a büntetőeljárási törvényt, rögzítve, hogy a kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Törvényszéknek soron kívül kell eljárnia. A nyomozás az ügyészség feladata lesz.

Gulyás Gergely korábban azt mondta, a törvénnyel lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit” és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük megnevezte Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját.