A törvény „megerősíti” a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például – meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is.
A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.
Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.
Felmentést kaphatnak
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól.
A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról.
A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz-, illetve a távhőszolgáltatásból.
A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki.
A közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel.
A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse.
