Ismert, december 7-én nyújtotta be vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében, különböző bűntettekre vonatkozóan a Budapesti Katonai Ügyészség a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. A Magyar Nemzet írtkorábban arról, hogy megalapozottan és minden kétséget kizáróan bizonyítják az államellenes bűncselekmény gyanúját azok a dokumentumok, amelyek a kémbotrány néven elhíresült, a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) által folytatott eljárásban a nyomozó hatóság birtokába kerültek.
Szilvásy György a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztereként megsértette az UD Zrt.-nek, illetve a cég két egykori vezetőjének a személyiségi jogait azzal, hogy „polipszerűen” működő, az állam titkait fürkésző „árnyék-titkosszolgálatként” említette a céget 2008 szeptemberében az MTV és a TV2 műsoraiban – mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) hétfői, nem jogerős ítéletében.
A polgári per előzménye, hogy 2008. szeptember elején Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal azóta lemondott főigazgatójának feljelentésére nyomozás indult, amelynek keretében házkutatást tartottak az UD Zrt. székhelyén, néhány nap múlva pedig Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke sajtótájékoztatón mutatta be azokat a hangfelvételeket, amelyek szerinte az ő lejáratására irányuló titkos akciót leplezték le, és az UD Zrt.-hez köthetők.
Szeptember második felében számolt be Szilvásy a nyomozás állásáról és a hatóságok gyanújáról a tévéműsorokban. A felperesek szerint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter politikai célzatú, valótlan tartalmú sajtókampányt folytatott az UD Zrt. ellen, és ezzel súlyos károkat okozott a cégnek, illetve vezetőinek, ellehetetlenítette őket.
Az FB szóbeli indoklása szerint amikor az alperes a folyamatban lévő büntetőeljárás pillanatnyi állásának megfelelően adott tájékoztatást az ügyről, akkor nem sértett személyiségi jogokat, ám a cégre vonatkozó megfogalmazások vonatkozásában – amelyek szerint „polipszerűen”, illetve „árnyék-titkosszolgálatként” működött volna – , az alperes nem bizonyította, hogy azok a büntetőeljárás akkor aktuális eredményeivel összhangban álltak volna, ezért azok jogsértőek.
Ugyanakkor az FB a kereset többi részét elutasította, így a három felperes összesen négymillió forintos nem vagyoni kártérítési igényét is. Az elsőfokú bíróság szerint a magánvagyonával nem felelhet valaki azért, amit hivatalos minőségében nyilatkozott, ahogy ezt miniszterként tette Szilvásy is, ezért az FB a kártérítési igényt elutasította. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben a munkáltatót – jelen ügyben a Miniszterelnöki Hivatalt – célszerű perelni.
Az UD Zrt.-ügyben 2008 őszén számos büntetőeljárás indult, de azok néhány hónap után megszűntek, és időközben Szilvásy, továbbá Tóth Károly volt szocialista nemzetbiztonsági bizottsági elnök és Dávid Ibolya, illetve Herényi Károly volt MDF-es politikusok ellen indult büntetőeljárás, amelyben a jövő év elején születhet elsőfokú ítélet. Polgári perek is indultak Szilvásy, Dávid és Herényi ellen, ezeket jobbára elvesztették a volt MDF-es politikusok, illetve a volt titokminiszter.
