Schiffer az LMP szónokaként viszonválaszában bukást emlegetett. – Ha valaki berúgja a kocsmaajtót, aztán az első pofon után elszalad, a nevetségességet kockáztatja – mondta. Szerinte szükség van arra, hogy az EU-t új alapokra helyezzük. – Meglepő, hogy ön néhány órára David Cameron oldalára állt. Magyarország rossz helyzetét kár az Európai Unióra fogni – hangoztatta Schiffer, hozzátéve, a térségi devizák közül a forint gyengült a legjobban. Egyetértett ugyanakkor abban, hogy a szuverenitás kérdését érintő dolgokban a parlament véleményét ki kell kérni, de „a népé a szuverenitás” – mondta. Nekünk szerinte abban kell versenyezni, hogy nagyobb legyen a jogbiztonság, mint a térségi országokban.
Tükörbe kellene nézni
Vona Gábor kijelentette: az ilyen kritikus szituációk lehetőséget nyújtanak a tükörbenézésre. A Jobbik frakcióvezetője szerint az MSZP-nek is remek alkalom ez, és felidézte, hogy a lisszaboni szerződést úgy írták alá, mintha valamiféle aláírási kényszerben szenvednének. „Egyszer sem merült fel önökben, hogy brutális megszorításokkal járhat ez, és hogy nemzeti álláspontot képviseljenek egy nemzetközi kérdésben?” – kérdezte. Az indulatos szocialisták felé fordulva közölte: „az önök felfogása szerint annál jobb nekünk, minél rosszabb az országnak”. Vona azt mondta: Orbánt azért kell a kérdésben kritizálni, hogy Magyarország szuverenitásának kérdésében legyen határozottabb. A Jobbik első embere szerint népszavazást kell kiírni a kérdésről, csak így lehet érdemi vitát folytatni. Vona úgy látja: az európai egyesült államokhoz nem szabad csatlakoznunk, mert az nem magyar út, mintha egy süllyedő hajóra kérnénk felvételt.
Mesterházy és a hozzáértés
Helyes, hogy megkérdezi a parlament álláspontját az uniós szerződésmódosítás kapcsán – reagált Mesterházy a miniszterelnök szavaira. „Az EU része vagyunk, és ügyes politikával tudnánk befolyásolni, hogy mi történjen a szervezetben.” Az MSZP elnöke szerint téves diagnózis, hogy az előző kormányok lennének felelősek a mostani helyzetért. Úgy látja, a problémák fő oka az a nem ortodox gazdaságpolitika, amit a mostani kabinet folytat. „Azt vártam, hogy miniszterelnök úr újragondolja a dilettáns gazdaságpolitikát.”
Mesterházy szerint Orbán nem a szuverenitást, hanem a külön utas gazdaságpolitikát féltette Brüsszelben. „Ha ezt beismerné, akkor nem önnek kéne vezetnie ezt a kormányt.” Az MSZP elnöke úgy látja, a fő kérdés, hogy az unió meg tudja-e tartani mostani világgazdasági pozícióját. Ennek fenntartása nemzeti érdek, és ezért érdemes újabb áldozatot hozni – tette hozzá. „Mostantól kezdve hozzáértő cselekvésre lenne szükség” – zárta szavait az ellenzéki párt elnöke.
Orbán helyesen döntött
Az európai egység korábban kulturális gyökerű volt, ma ez nincs meg, ehelyett itt a gazdasági egység jelentette kihívás – reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A miniszterelnök helyesen döntött, amikor a parlament elé tárta a problémát, ilyen helyzetben a bölcsesség követelmény – emelte ki. Kioktatás és demagóg vélemények helyett tanácsokra lenne szükség. A jobbikos népszavazási kezdeményezésre annyit reagált: a nép korábban már szavazott. Úgy vélte, a parlamentnél jobb nemzeti válságtanácsra nincs szüksége az országnak.
Szocialisták: szerényebben
A Fidesz támogatja és helyesnek gondolja, amit Orbán Viktor Brüsszelben a múlt héten tett – mondta Lázár János (Fidesz) frakcióvezető viszonválaszában, a szocialistáknak meg szerinte „van bőven miért szerénynek lenniük; 2010-ben csődben adták át az országot, sokkal szerényebbnek kellene lenni”. Az elmúlt másfél év – mint aláhúzta – arra volt elég, hogy a szocialisták által „itt hagyott disznóólat kitakarítsa a kormány”. Ha nem ezt csinálták volna, hazánk most Görögország helyén lenne, és meg sem hívtak volna minket Brüsszelbe – fejtegette. Figyelmeztetett: van egy érték- és egy érdekközösség Európában, most ez kettéválik. Értékközösségünk van, érdekközösségünk most nem biztos – mondta Lázár, hozzátéve, ha most kimennénk az utcára, kevesen lennének, akik azt mondanák, hogy a 2004-es csatlakozás óta sikeres volt számunkra az EU-s tagság. – Akik euróval fizetnek, kemény monetáris és fiskális szabályokat vezetnek be, akik nem euróval fizetnek, ott felmerül a kérdés, hogy miért kell ezt megtenni – húzta alá, hozzátéve, lesznek olyan országok még, akik megkérdezik a választókat vagy a választók által felhatalmazott politikusokat.
Brüsszel nem egyenlő a régi Moszkvával, Brüsszelben lehet nemzeti érdekeket képviselni – címezte Mesterházy Attilának. – El kell mondani, milyen szempontjai vannak Magyarországnak. Mesterházy olyan iskolában szocializálódott, ahol az volt a kérdés, ki tud többet a Szovjetunióról.
A tárgyalássorozatot „nem reménytelen vállalkozásnak” tartja, kérdés, hogy hol a határ, kell-e megállapodás és lehetséges-e.
origo.hu
Magyar Pétert saját oldaláról cáfolták: nincs bizonyíték orosz hekkertámadásra a Tisza-lista ügyében
