A két szervezet csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa keddi jelentésében azt írta: „a 14 éven aluli gyermekek nem képesek számolni a bliccelésből származó jogkövetkezményekkel”.
Ennek a BKK és a BKV szerint ellentmond, hogy a polgári törvénykönyv vonatkozó passzusai szerint bár cselekvőképtelennek minősülnek a 14 év alattiak, ugyanakkor „nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel” – ilyen ugyanis az utazás is. Ennek értelmében a 14 év alatti és feletti utasokra egyaránt vonatkozik, hogy a tömegközlekedési közszolgáltatás nem ingyenes, azért a rendeletben előírt viteldíjat meg kell fizetni.
A két szervezet álláspontja szerint a bliccelés ellen a pótdíjazás visszatartó erőt jelent, és segítheti a jogkövető magatartás kialakulását. Kitértek arra is, hogy az ellenőrzés idején érvényes, de a helyszínen be nem mutatott bérletet utólag is be lehet mutatni eljárási díj megfizetésével egy időben, és a bérletek negyedét 18 év alattiak mutatják be.
Közölték továbbá, hogy nem értenek egyet a kettős mérce alkalmazásával a pótdíjazás esetén, és nem látják indokoltnak, hogy éppen a tömegközlekedés legyen a kivétel.
Szabó Máté hivatala közölte: az ombudsman azt javasolja, hogy ne a jelenlegi szabályozás szerinti kétszeres összeget, hanem csak az alappótdíjat követeljék a közlekedési társaságok a szülőktől, ha gyermeküket jegy nélküli utazáson érik. Az ombudsman javasolja a pótdíjak jogi szabályozásának áttekintését is.
