A Politikatörténeti Intézetben rendezett beszélgetésen az igazgató példaként említette, hogy ebből a szempontból néhány évvel korábban a baloldalon nagyobb különbség volt az MSZP és az SZDSZ között, mint az MSZP és a mérsékelt jobboldal között. Kántor Zoltán meglátása szerint az SZDSZ nem tekintette fontos kategóriának a nemzetet, míg a többi párt azért valamilyen nemzeti kategóriában gondolkodott.
„Nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre, ez nem tudományos kategória, soha nem is volt az„ – fogalmazott. Hozzátette: a legtöbb nemzetfogalomban valamilyen értékítélet szerepel.
Mint rámutatott: a magyar nemzetnek az a meghatározása, hogy magyar az, aki annak vallja magát, nem mindig „működik”, mivel előfordulhat, hogy valaki csak azért vallja ehhez a közösséghez tartozónak magát, mert ettől valamiféle előnyt remél.
Egry Gábor politikatörténész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa elmondta, a nemzet a politikai mozgósítás eszköze is, „hívószava„ az egység. Ez egy természetes közösség, amely „egyfajta otthonosságot” kínál a hozzá tartozóknak – fűzte hozzá.
Értékelése szerint a magyarság megosztott nemzet. Ennek egyik oka, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségeket nehéz integrálni, a másik pedig „a belső, meghasadt történelem„, vagyis a 20. század eltérő értelmezései – magyarázta. Azonban más nemzetek sem feltétlenül egységesebbek, mint a magyar – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nemzeti egység gyakran nagy történelmi eseményekhez kötődik, kitüntetett pillanatokhoz, amelyeket „szilárd nemzeti emlékezet” őriz.
Kántor Zoltán erre reagálva azt mondta, hogy egyáltalán nem létezik nem megosztott nemzet, a legtöbb kérdésben az emberek megosztottak.
Egry Gábor hangsúlyozta: a 2010-ben kezdődött változások célja a nemzet egységessé tétele volt, de ezt a célt – szerinte – nem érték el. Új választóvonalak jöttek létre – vélekedett, példaként említve a politikailag aktív és passzív embereket. Nem törölhető el, ami 2010 óta történt, nincs visszaút – mondta a politikatörténész.
A 2010 előtti állapothoz való visszatérés lehetőségéről Kántor Zoltán is úgy vélekedett, ez nem lehetséges, de kérdéses, hogy ha egyáltalán vissza lehetne térni a nemzet valamelyik korszakába, melyik lenne az az ideális állapot, ahova valóban érdemes lenne.
