Január elsejével szűnt meg az Alkotmánybíróság összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte; véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is.
Az így megszűnő eljárások indítványozói viszont bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
A PSZ közleménye szerint 2011. december 29-én mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvényt megtámadta az Ab-n a szervezet. Így ugyanis az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását – megjelölve, hogy miért sérti a törvény az alaptörvény rendelkezéseit – 2012-ben még kezdeményezheti a Pedagógusok Szakszervezete – írta a szervezet.
A szakszervezet emlékeztetett: az Ab mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvény vonatkozásában számos határozatot hozott, amelyekben az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési időt alkotmányos követelményként határozta meg. Ezt viszont a szakképzésről szóló és a köznevelési törvény több pontjának hatályba léptetése is sérti – közölte a PSZ.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény emellett többek között sérti a jogállamiság követelményeit, rendelkezései nincsenek összhangban a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményben foglaltakkal sem. Utóbbi kifogását a PSZ azzal indokolta, hogy a törvény nem rögzíti az alapelvek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Továbbá a köznevelési törvény rendelkezései érintik a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a szülők jogát pedig korlátozzák azáltal, hogy választási kötelezettség elé állítják a szülőt és a tanulót, dönteniük kell ugyanis abban a kérdésben, a gyermek a kötelező órák keretében erkölcstan órán, vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vesz részt.
A PSZ szerint ezenfelül a köznevelési törvény rendelkezései a gyakorlatban megszüntetik az iskolák minden önállóságát a nevelés és oktatás feladatainak meghatározásában, megszűnik a tankönyvpiac, illetve erősen korlátozódik a szakmai szolgáltatásokban való részvétel lehetősége.
A szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességének indokai között a PSZ egyebek mellett azt sorolta fel, hogy valójában már az első szakképzésért is fizetni kell, ha a tanuló túllépi a képzésre megengedett időt. A tankötelezettség idejének leszállításával, a felvételi rendszerek működtetésével, a tankötelezettséget követő iskoláztatás feltételei meghatározásának hiányosságával sérül a művelődéshez való jog – írták a beadványban.
Sérelmezik azt is, hogy az új törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat, illetve számos esetben az ingyenesség helyett térítésidíj-mentességről rendelkezik.
