Bakondi György altábornagy az önkéntes tűzoltó-egyesületek első országos találkozóján mondott beszédében azt hangsúlyozta: szemléletváltásra van szükség a hivatásos szervezeteken belül, elő kell segíteni a közösségért tenni akaró emberek speciális tudásának megszerzését, felkészítését, ezért a tavasztól egységes képzési rendszerbe integrálva oktatják majd őket, és igazolványt is kaphatnak. Az évi 120 millió forintos működési támogatás mellett védőfelszerelésekkel, eszközökkel látják majd el őket a hivatásos tűzoltóságok segítségével – tette hozzá.
A főigazgató a budapesti konferencián részt vevő, az ország 425 településéről érkező több mint ezer önkéntes és hivatásos tűzoltónak tájékoztatást adott a január elsején életbe lépett katasztrófavédelmi törvényről, az önkéntes szervezetek lehetőségeiről.
Társadalmi megbecsülés
Bakondi György azt mondta: az önkéntes tűzoltóságok a tűzvédelem és a katasztrófavédelem rendszerén belül rendkívüli értéket képviselnek, hiszen önként, fizetés nélkül végzik azt a munkát, amit a hivatásos tűzoltók, ezért erősíteni kell a szervezetek társadalmi megbecsültségét, ismeretségét és elismertségét, illetve a hivatásos tűzoltóságokkal való partnerségüket.
Az országban 676 önkéntes tűzoltó-egyesület működik, közülük 315 kötött megállapodást hivatásos vagy a köztestületi tűzoltóságokkal, vállalva az állandó riaszthatóságot. Ezen belül mintegy ötszáz önkéntes tűzoltó-egyesület lát el mentő tűzvédelmi feladatokat, segítve ezzel az ország 112, ebből 96 riasztható egységgel rendelkező hivatásos önkormányzati, két állami, 71 létesítményi és 68 önkéntes köztestületi tűzoltóságának munkáját.
Az OKF főigazgatója ismertette: az új katasztrófavédelmi törvény értelmében a tűzvédelem, a tűzoltóság, a polgári védelem és az iparbiztonság valamennyi szereplője egy egységes, állami, a Belügyminisztérium alá tartozó szervezethez tartozik, amelynek irányítását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el. Az eddigi, önkormányzati fenntartású hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetésirányítási, ellátási és logisztikai szempontból.
Atomvillanás
Az altábornagy azt mondta: az atomháborús veszély miatt 1948-ban létrehozott polgári védelem eddigi rendszerét azért kellett megváltoztatni, mert ideje volt észrevenni, hogy „atomvillanás ritkán van, árvíz meg sűrűn”.
A lakosságvédelem és a katasztrófahelyzetek megelőzése, valamint a védekezés hatékonysága érdekében létrehozták az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatot, ami azt jelenti, akik önként vállalják, hogy veszélyhelyzetben tevékenykednek, azok egységes irányítás alatt dolgoznak, míg azokat, akik speciális tudással vagy eszközzel rendelkeznek, kötelezik a munkában való részvételre.
A tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa tapasztalataira építve létrehozták a veszélyes üzemek, a veszélyes anyagok szállítása és a kritikus infrastruktúrák felügyeletére az egységes iparbiztonsági hatóságot – fűzte hozzá.
