Egyedül a jogi személyekre vonatkozó könyvvel kapcsolatban van még vita, ebből két változat készült – mondta a műegyetem professor emeritusa a szegedi jogásznapon tartott előadásán.
A tervek szerint február 1-jével elkezdődhet az anyag államigazgatási egyeztetése, a tervezet áprilisban kerülhet a kormány elé. A parlament a nyári szünet előtt vagy azt követően, ősszel fogadhatja el a jogszabályt, amely a kihirdetését követően egy évvel, 2013. július 1-jén vagy 2014. január 1-jén léphet hatályba – tudatta a szakember.
A kodifikációs bizottság a polgári törvénykönyvet rendkívül erős tradicionális magánjogi felfogásban készítette el, így a gazdasági alkotmányosság nem polgári jogi részei kimaradtak belőle – mondta el a professzor. A tervezetben nem szerepelnek a költségvetési szervekre, közalapítványokra, köztestületekre vonatkozó szabályok.
A Sárközy Tamás megfogalmazása szerint az „állampolgári szemléletű tervezet” nem rendelkezik külön a gazdasági szerződésekről, kereskedelmi ügyletekről, ez alól – az uniós szabályok miatt – csupán a fogyasztói szerződés jelent kivételt.
A professzor álláspontja szerint a „rendkívül konzervatív” polgári törvénykönyvet az ügyvédi és bírói jogalkalmazás fogja „korrigálni”, a gyorsan változó élethez igazítani.
A bizottság a polgárjog teljes körét le kívánta fedni: ezért bekerült a jogszabályba a társasági jog. A munkajog és a szellemi alkotások joga – az iparjog és a szerzői jogvédelem – azonban kimaradt belőle.
A szakember a társasági joggal kapcsolatos változások közül kiemelte, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság jogi személy lesz, ez a változás azonban sem a tulajdonosok, sem a cégbíróságok számára nem okoz majd többletfeladatot, mert maga a törvény minősíti át a cégeket.
Sárközy Tamás valószínűnek tartja, hogy a jogszabály elfogadásáig a pénzügyi, biztosítási területre vonatkozó előírások a jelenlegi tervezethez képest még változni fognak.
