Azzal eddig is tisztában voltunk, hogy nem a magyarok teszik a legtöbbet egészségük megőrzése érdekében a kontinensen. A rendszeres sport és a mindennapi testmozgás komoly hiánya miatt az utóbbi években alaposan leromlottak a lakosság egészségügyi mutatói. A kormány a mindennapi testnevelés tanulmányi rendszerbe való beépítésével, a népegészségügyi termékadó bevezetésével és a Semmelweis-terv egyes intézkedéseivel ugyan próbálja elejét venni a negatív folyamatoknak, de ez mit sem ér, ha maguk az érintettek nem hisznek egészségi állapotuk javulásában.
Szomorú hír, de igaz: 2004 óta folyamatosan romlik a lakosság saját egészségével kapcsolatos megítélése – áll a GfK piackutató intézet frissen elkészített felmérésében. Amíg nyolc évvel ezelőtt a megkérdezetteknek még a 24 százaléka gondolta úgy, hogy nagyon jó az egészségi állapota, addig tavalyra ez a szám 11-re redukálódott. Minden 10. nyilatkozó rossznak tartotta kondícióját.
A gazdagok kiváltsága?
Az elemzés szerint az egészség manapság már az egész világon a jólét megélését jelenti. Ez a legfőbb fogyasztói trend érvényesül Magyarországon is. A magyar lakosság harmada – elsősorban az átlagosnál kedvezőbb anyagi körülmények között élők – fontosnak tartja a testi-lelki harmóniát, így egészsége megőrzésére is komolyabb figyelmet fordít. A szerényebb jövedelemmel rendelkező kétharmad ezzel szemben már csak akkor kezd el foglalkozni magával, amikor szembesül egészségügyi problémájával.
A pénzköltés alkalmával az egészség mint tényező ma már fontos döntési szempont – állítja Lantos Zoltán. A GfK ügyfélkapcsolati igazgatója éppen ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyártók és a szolgáltatók olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a lehető legszélesebb körben „javítják az egészséget támogató termékekhez való hozzáférést”.
A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az emberek jó része szerint az egészségük megőrzése komolyan összefügg az ellátórendszer teljesítményével. Dr. Dank Magdolnát, aki a SOTE radiológiai osztályának onkológiai részlegét vezeti, meglepte az eredmény. – Az egyetemen kiemelt helyzetben vagyok, hiszen itt a legkomolyabb szakmai felkészültséggel bírók foglalkoznak a betegekkel. A magas szintű munkával általában a páciensek is elégedettek, szóval a mi betegeink körében nem érzékeltem ilyen trendet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy kistérségi intézményben, más vidéki kórházakban is ugyanez lenne a helyzet.
A család egyedül kevés
A SOTE docense szeretné azt látni, hogy a család az a szocializációs környezet, amely elsődlegesen tesz a megfelelő egészségmegőrzésért vagy az egészség helyreállításáért, de ez egyelőre sajnos nem igaz. „Ehelyett ott van a média, amelynek komoly felelőssége van az egészséges életmódra nevelésben. A színes portálok, a tanácsadás és természetesen az iskolai felvilágosítás rendkívül fontos szereppel bír. Sajnos a család csupán egy bizonyos iskolázottsági szint felett képes betölteni ezt a szerepet, pedig itt kellene a legtöbbet megtudnunk az egészséges életmódról.”
Dr. Dank Magdolna elmondta, földrajzilag óriási eltérések tapasztalhatók abban, hogy az emberek miképpen viszonyulnak saját egészségükhöz. – Fontos hangsúlyozni, hogy a testi-lelki egészség megléte jelenti az igazi épséget. Ennek megteremtése azonban elsősorban anyagi kérdés. A szülőnek be kell íratnia gyermekét sportolni, az iskolának kellene rendelkeznie megfelelő kapacitású tornateremmel. Ezek mind pénzbe kerülnek. Mindezeken túl persze a gyermekorvosi munkának is hatalmas a felelőssége – ecsetelte a szakember. Az említett problémák nem új keletűek, így adódik a kérdés, hogyan lehetne ennek tudatában átformálni az emberek egészséghez való hozzáállását.
Adókedvezménnyel az egészségért
„Megoldás lehetne például, ha adókedvezmény formájában segítenék a családokat – ötletel a SOTE docense. – Ha például a gyermekemnek sportbérletet vennék, és annak árát leírhatnám az adómból, komoly könnyebbséget jelentene a családi kasszának. A fiam vízilabdázik, ami jelentős terhet ró a férjemre és rám. Ha megkapnánk egy ilyen kedvezményt, biztosan nem merülne fel bennünk, hogy beírassuk-e a következő hónapban is. A szülői erőfeszítés persze hamvába holt az iskolai segítség nélkül. Aztán ott vannak a kötelező szűrővizsgálatok. Ha valamilyen nem pénzbeli juttatással honorálnák a megjelenést, bizonyosan többen vennének részt rajtuk.”
Dank Magdolna szerint a külföldi példa adott: a nagyobb vállalatok rendszeres sportolási lehetőséget biztosítanak dolgozóik számára. Ő maga is járt olyan gyógyszercégnél, amely a székházban épített fel egy fitnesztermet. Eme cikk szerzője hasonló élményekről tud beszámolni egy svédországi nagyvállalat esetében, amely füves futballpályát, edzőtermet és csarnokot is felhúzott a dolgozók számára. „A sportolási lehetőség biztosítása persze mit sem ér, ha nem párosul megfelelő étkezéssel. Az általam említett cégnél példának okáért tizenkétféle diéta közül választhatott az ember.”
Jelenleg sajnos sokkal többen vannak, akik elméletben tudják, mit kellene tenniük, viszont nem tesznek lépéseket egészségük megőrzése érdekében. A GfK szerint a teljes lakosság körében 25-40 százalék a különbség azok között, akik tudják, hogyan kellene élniük, és azok között, akik cselekszenek is. Jóval kisebb volt a mérhető eltérés Csehországban és Lengyelországban. Ez is jól mutatja, hogy a lakosság hiteles tájékoztatása és a gyakorlati útmutatások terén van még mit tanulnunk.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
