Lázár: A jegybanknak az ország érdekében kell cselekednie

Elképzelhetetlen gazdasági növekedés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) támogatása nélkül a Fidesz frakcióvezetője szerint.

---- 2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül ----

Elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények

Lázár János közlése szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 13-án kezdődik, júniusig pedig elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények, így az Országgyűlés működéséről szóló, a képviselők javadalmazását taglaló törvény – amely még további egyeztetéseket igényel, mert „a képviselők saját magukat illetően a legkörülményesebbek” –, a választási eljárási törvény, a népszavazásról szóló jogszabály, a PSZÁF működését érintő törvény, valamint a pártok működésére vonatkozó csomag. A további, szerinte nagy vitát kiváltó ügyek között említette a járások kialakítását, a hulladékgazdálkodás kérdését, valamint a lőfegyvertartás „racionalizálását”, újragondolását.

A nem lezárt ügyek között szólt Lázár János a nemzeti információs és bűnügyi elemző központról, amely a parlament tavaly év végi döntésével – Pintér Sándor belügyminiszter korábban benyújtott javaslatával ellentétben – mégsem jött létre. A Fidesz frakcióvezetője azonban arról tájékoztatott, hogy csak a kérdés elhalasztásáról van szó, az ügy ugyanis nincs lezárva. Arra, hogy ezek szerint mégis létrejöhet-e a központ, azt válaszolta: „meglátjuk”. Folyik mindemellett a dohány-kiskereskedelem újraszabályozása, az új büntető- és az új polgári törvénykönyv megalkotása, és el kell fogadni a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályt is – sorolta. „2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül. Onnantól kezdve az az épület, amely 2010 után született, teljes egészében kész, és egy új korszak kezdődik az év közepétől” – mondta.

A vallásszabadság megkérdőjelezése nem megalapozott

Az új házszabályt firtató kérdésre hangsúlyozta, a jelenlegivel is működtethető az Országgyűlés 2014-ig, akkorra azonban mindenképpen szükséges egy új szabályzat. Ezzel együtt bírálta a Ház működésére vonatkozó hatályos szabályozást, amely szerinte nem jelent garanciákat a gyorsaságra, az átláthatóságra, „lassú, körülményes, öreges”, és szerinte az egyharmadra vonatkozó garanciális szabályokból is keveset tartalmaz.

Lázár János az egyházakkal összefüggésben jelezte, hogy 2011 második felében 72 vallási közösség kérelmezte egyházzá nyilvánítását, róluk februárban dönt a parlament. Megjegyezte, közülük a vallásügyi bizottság eddig nagyságrendileg tucatnyi esetében tett javaslatot az elismert egyházi státusz megadására. A nemzetközi példák – Ausztriában 9 elismert egyház, Szlovákiában 18 bejegyzett egyház, Csehországban 26 bejegyzett egyház – is azt mutatják, hogy a vallásszabadság megkérdőjelezése a magyar szabályozás tekintetében nem megalapozott – emelte ki.

A gyorséttermek termékkínálatának általa korábban felvetett szabályozására kitérve elmondta: még tartanak az egyeztetések, de szeretné elkerülni azt, hogy úgy tűnjön, mintha a parlamenti többség egy-egy gyorsétteremlánc működésének korlátozására törekedne. Példaként a brit mintát említette, ahol a világ legnagyobb gyorsétteremláncának termékskáláját korlátozták, ahogyan a kalória-, a cukor- és a sótartalmat is szabályozták, és erősítették a felvilágosítást is, anélkül, hogy a gyorsétterem-kultúrát vagy az ízlést próbálták volna korlátozni.