Közlése szerint a gyógyszerészek eddig ellenérdekeltek voltak abban, hogy helyettesítsék a készítményeket, mert a drágább készítményeknek nagyobb volt az árrése. Mint kifejtette: eddig a generikus program azért nem tudott beindulni igazán Magyarországon érdemi árcsökkentésekkel, mert ugyanolyan feltételekkel kaphatták a betegek a drágább és az olcsóbb gyógyszert is.
Ennek kiküszöbölésére vezették be – egyebek mellett – a preferált referencia ársávot is, amely kategóriába azok a kedvező árú, azonos terápiás eredményű készítmények tartoznak, amelyeket a biztosító a gyógyszerfelírásoknál vagy a közgyógyellátás során ajánl.
Abban az esetben pedig, ha a gyógyszerészek az olcsóbb készítményeket ajánlják, illetve a közgyógylistán is ezek a készítmények szerepelnek, akkor a gyártóknak érdekük lesz nagyobb árcsökkentést benyújtani, amely végül a gyógyszerkasszában megtakarítást eredményez – magyarázta a főosztályvezető.
Ezáltal teljesíti az OEP a Széll Kálmán-tervben a biztosító számára megfogalmazott költségvetési elvárást, az „efelett realizált megtakarításokat viszont az új készítmények támogatásba való befogadására tudják fordítani” – tette hozzá. Az állam mellett jelentős összegeket spórolhatnak a betegek is, ha az olcsóbb készítményeket választják – hangsúlyozta Bidló Judit.
A változással kapcsolatban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI-OGYI) az MTI megkeresésére azt közölte: a gyógyszerész csak a GYEMSZI OGYI által helyettesíthetőnek és egyenértékűnek nyilvánított készítmények közül ajánlhat helyettesíthető gyógyszert a betegnek.
A GYEMSZI OGYI az egyenértékűséget és a helyettesíthetőséget a forgalomba hozatali engedélyezés során vizsgálja. Az egymással helyettesíthető generikumok engedélyezése szigorú szakmai szabályok szerint történik. A gyógyszerengedélyezés és -ellenőrzés rendszere tehát garancia arra, hogy a generikus készítmények biztonságosak, hatásosak, és ugyanolyan jó minőségűek, mint az originális gyógyszerek.
