Miért titkolják a magyar csodaszert?

Egy magyar tudós olyan antitestet fedezett fel, mely képes lenne csökkenteni a magas vérnyomást.

A koleszterin az élet egyik legfontosabb vegyülete, amit az emberi szervezet előállítani képes, de lebontani nem. Az érelmeszesedés kiváltásában a koleszterinnek szinte kizárólagos szerepe van, az nem káros, hanem nélkülözhetetlen anyaga a szervezetünknek. A koleszterin nem oldódik a vérben, csak zsírfehérjék, lipoproteinek részeként fordul elő. A „jó koleszterinnek” nevezett HDL mindössze 5 százalék koleszterint tartalmaz. Az LDL-ben több 5-10 százalék koleszterin található.

A fel nem használt koleszterint a szervezet „raktározza” az erek falában atheromák, zsírdaganatok formájában. Ezeket nevezzük plakkoknak, magyarázza a tudós. A plakkok képesek az erek szűkületét, sőt teljes elzáródását is kiváltani. Az agyi erekben agyi infarktushoz, a szívben a szívinfarktushoz vezethet ez a folyamat.

---- Emberen is működik ----

Hatalmas bevételt hozna az államnak

Dr. Gulyás László nyugalmazott gyermekorvos régóta nyomon követi Horváth István kutatását, és úgy véli, egyedülálló felfedezés birtokában van a tudós. Ezzel együtt komoly veszélynek is ki van téve, hiszen az általa felfedezett vakcina egy sor gyógyszert söpörhet le az asztalról, milliárdos károkat okozva egyes gyártóknak. Véleménye szerint a magyar államnak komoly bevétele származhatna abból, ha piacra tudná dobni a szert. Ugyanezt az álláspontot képviselte az egyik legnagyobb hazai gyógyszergyár regionális igazgatója, aki megkeresésünkre azt mondta, akad olyan vállalat, mely büdzséjének döntő hányadát a koleszterincsökkentő gyógyszerekből származó bevételek adják. Ezek a cégek „becsukhatják a boltot”, ha kikerülne a piacra a vakcina.

Malter nélkül leomlik a fal

A '80-as évek közepén tett világraszóló felfedezést követően dr. Horváth István az antitest termelésére alkalmas oltóanyag találmányát benyújtotta a Magyar Szabadalmi Hivatalba. Az antitesttermelés fokozására alkalmas oltóanyagot bemutatták 2005-ben Genfben a találmányi világkiállításon. A világkiállítás zsűrije arany éremmel ismerte el a találmányt.

Ha visszatekintünk az érelmeszesedés leküzdésére alkalmas találmány ma már több évtizedes múltjára, göröngyös út tárul elénk. Amikor felismerték az antitestet, a felfedező publikálni akarta, főnöke ezt viszont nem engedélyezte. Azzal utasította el, „ha lenne ilyen antitest, akkor nem tudnánk gondolkodni, mert a koleszterinnek fontos szerepe van a receptorstabilizációban”. Kijelentésével alátámasztotta annak a jelentőségét, hogy az agy idegsejtjeinek az egymáshoz kapcsolódó nyúlványai csak akkor tudják feladatukat végezni, ha azok érintkezését a koleszterin „összeforrasztja”. Ezzel akarata ellenére kiemelte az anti-koleszterin antitest szerepét az idegrendszer tevékenységében. A koleszterin tehát az idegrendszer tevékenységének a biztosításában is fontos szerepet játszik. Ezen túl részt vesz a sejtek membránjainak az építésében. A sejtmembrán nem koleszterinből épül fel, de nélküle olyan, mint a téglafal malter nélkül. A sejtmembránban a koleszterin a „fal” malterének a szerepét tölti be.

A koleszterin előállítása nélkül nincsen epesav sem, epesav nélkül nem tudnánk a zsírokat megemészteni. Ugyancsak koleszterin felhasználásával készíti a szervezetünk a nemi hormonok jelentős részét. Koleszterin nélkül tehát nincsen nemi élet, nincsen szaporodás.

A szív- és érrendszeri betegségek az emberi halálozások 65-70 százalékáért felelősek. A szervezet által előállított koleszterint még gyógyszerek alkalmazásával sem lehet lebontatni a szervezetben. A jelenleg alkalmazott orvosi beavatkozásokkal sem megelőzni, sem visszafejleszteni nem lehet az erek falában lévő atheromákat, az ereket elzáró daganatokat. Erre csak olyan módszer lehet alkalmas, amelyik az ezekben a daganatokban felhalmozott koleszterin felhasználását elősegíti. Ilyen eljárás az anti-koleszterin antitest termelésének fokozására alkalmas oltóanyag. Jelenleg csak Magyarországon létezik az emberen is kipróbált oltóanyag.

A vakcinát az Egyesült Államokban is sikerült előállítani, tette hozzá dr. Horváth István, ami kísérleti állatokban (patkány, nyúl, egér, tengerimalac) eredményesen fokozta az anti-koleszterin antitest termelését, és visszafejlesztette az érelmeszesedés kialakulását. Amikor azonban disznókon próbálták ki a hatását, az állatok az oltást követően anafilaxiás sokkban elpusztultak.

Emberen is működött

„Az információ ismeretében mi is kipróbáltuk az általunk előállított oltóanyagot, a beoltott disznókon pedig semmiféle kedvezőtlen mellékhatás nem mutatkozott – folytatta a tudós. – Beigazolódott, hogy az USA-ban kipróbált és a magyar vakcina alapvető tulajdonságaiban eltér. A sertéskísérlet megdöbbentő sikere nem hagyott nyugodni, és néhány nap tépelődés után kipróbáltam magamon az oltóanyagot. A siker teljes volt. A 2004-es immunológus kongresszuson az állatkísérleteket bemutató előadásom után, az egyik hozzászólásra adott válaszban bejelentettem a sikeres „humán kipróbálás” eredményét is. Később aki kért a készítményből, adtam neki. Külföldre is.”

---- Kopogtattak a rendőrök ----

A vakcinának külföldön is terjedt a híre. Egy korábban műtött és új bypass operációra már alkalmatlannak nyilvánított betegnél alkalmazták az oltóanyagot Ausztráliában: a használat teljes sikerrel járt. Ezt követően jelent meg az első vevő, maga az immunizálással megmentett milliárdos, aki százmillió dolláros vételárat kínált az oltóanyag titkáért. A magyar tudós azonban nem adta el a szert. A „multik” és a bankárok sem jártak sikerrel a vételi szándékukkal. „A találmány értékét a magyar gazdaság számára szeretnénk megőrizni” – fogalmazott dr. Horváth.

Az állatkísérletek után az emberi kipróbálás, a „klinikum I-II” következett volna. Ehhez több száz millió forintra lenne szükség, a pénzt pályázat útján, állami támogatással igyekezett megszerezni az orvos-biológus. „Négyszer is sikertelenül pályáztunk. Az utolsó pályázatunkat már kormányzati felkérésre nyújtottuk be. A kormányváltások miatt ez sem járt sikerrel. Bíztunk a »nemzeti kormány« hatalomra kerülésében, a korábbi biztató ígéretek ellenére azonban eddig náluk sem jártunk sikerrel” – magyarázta.

Mindent vittek a rendőrök

2011. szeptember 21-én a VIII. kerületi rendőrség házkutatási paranccsal a hóna alatt kopogtatott és begyűjtött a tudós lakásán és a nyaralójában található minden, a megítélésük szerint a vakcinához kapcsolható információt tartalmazó anyagot. „Elvitték a számítógépeimet, az összes iratot és az antigén-mintákat.„

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lefoglalás okait és mikéntjét firtató kérdésünkre röviden annyit reagált: ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja miatt, de a nyomozás érdekeire való tekintettel további információval nem szolgálhatnak. Más rendőrségi forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a büntetőeljárás elrendelése jelen esetben nem feltétlenül indokolt. Kuruzslást ugyanis csak olyan személy követhet el, „aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki”. Horváth István esetében pedig a bűncselekmény tényállási elemei egyelőre nem valósultak meg. Ha vádat emelnek ellene, a bíróság dönti el, hogy kiadja-e a lefoglalt dokumentációt, ha viszont fennáll a bizonyítottság hiánya, a rendőrségnek kötelessége kiadni azokat, hiszen a kutatási anyag Horváth István saját szellemi terméke.

Az ügyben megkerestük a NEFMI egészségügyért felelős államtitkárságát is, onnan azonban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) irányítottak bennünket. A szervezet alá tartozó Országos Gyógyszerészeti Intézettől (OGYI) világos választ kaptunk. A gyógyszerkifejlesztés során ha a nem klinikai vizsgálatok (állatkísérletek) alátámasztják a szer hatásosságát és relatív ártalmatlanságát, elkezdődhetnek a GYEMSZI és az etikai bizottságok által jóváhagyott humán klinikai vizsgálatok. Ezek lezárultával kérhető a gyógyszer forgalomba hozásának engedélyezése – szintén a GYEMSZI-től. Az OGYI ugyanakkor hangsúlyozta: információik szerint Horváth István készítménye immunológiai terméknek minősül, így a forgalomba hozatali engedélyt az Európai Gyógyszerügynökség adhatja ki.

Hogy mi következik ezután? A tudós nem adja fel. Úgy fogalmaz, mulasztásával nem kíván részt vállalni annak az évi 10-15 ezer magyar ember tétlenséggel előidézett halálában, akik 45-65 éves korukban keringési betegségekben vesztik életüket, miközben megmentésükhöz rendelkezésre áll a megfelelő szer. Folytatni kívánja a „közösségi ismeretterjesztés, a humán kutatás-fejlesztés” érdekében végzett korábbi tevékenységét. Ennek érdekében további kölcsönök, támogatások mellett szeretné, ha a gyógyításra kész orvosok és az egészségpolitika irányítói a hazai forgalmazáshoz vezető utat egyengetnék.

A labda immár a másik térfélen pattog.