Minden települést felmérnek, 150 milliárd a tét

Az összes települést megkérdezik majd Bács-Kiskun megyében a jövőbeli fejlesztési tervek elkészítésekor.

Az elkövetkező időszakban a területfejlesztési intézmények kiépítése a megyénk elsőrendű feladata – mondta el lapunknak Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés fideszes elnöke. Szólt arról is, hogy az uniós források többsége a megyékhez kerül, amelynek politikai struktúrái mostanra elkészültek. Az idei büdzsé elfogadását követően az összes település helyzetét felmérjük, amelynek során azt is megtudjuk, hogy mit szeretnének elérni ezek a közösségek – hangsúlyozta Bányai.

A megyei közgyűlési elnök elmondta, a korábbi koncepciókat át fogják dolgozni, az év második negyedévére elkészül az új stratégiaterv. A jövő év elejére szeretnék elérni, hogy akkreditálás alá kerüljön a megyei fejlesztési ügynökség, mivel a korábbi regionális szervezetrendszer nem megfelelően szabályozta a fejlesztéseket – tette hozzá. Bár egy százalékára redukálódott a megyei közgyűlések költségvetése, de nem a büdzsé nagysága dönti el egy szervezet fontosságát és súlyát, hanem az, hogy komoly felelősséget kaptak – hangsúlyozta Bányai.

150 milliárdos forrás is érkezhet

Bányai elmondta, hogy a jövőben elsősorban a gazdaságfejlesztési tervekre van szükségük. Úgy látja, hogy a megyében Kecskeméten kívül komolyabb fejlesztésekre van szükség, sok a hátrányos helyzetű település. „Mi nem egyről a kettőre, hanem legalább kettő és félre vagy háromra szeretnénk jutni.” A jövőbeli járások szerepéről úgy nyilatkozott, hogy vélhetően az engedélyek kiadása az ő hatáskörük lesz, így a fejlesztési terveknek is a részei lesznek ezen közigazgatási egységek.

A megyei közgyűlési elnök korábban arról beszélt, hogy a következő pénzügyi ciklusban az ország rendelkezésére álló források csaknem felét a megyei területfejlesztési tanácsokon keresztül fogja a kormány megpályáztatni, mely megyénként 100-150 milliárd forint közötti fejlesztési forrást jelenthet.

A 2010-es önkormányzati választáson a megyében a Fidesz–KDNP 63,39, az MSZP 17,51, a Jobbik 13,71, míg az LMP 5,4 százalékot ért el.