Tagállamok ellen rendszeresen indulnak kötelezettségszegési eljárások az unióban, de ekkora sajtóvisszhangot ritkán szokott kapni egy ilyen ügy – mondta el lapunknak Vida Krisztina, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) munkatársa. Szólt arról is, hogy hazánk a kötelezettségszegési eljárások uniós listáján az utolsó harmadban foglal helyet, ezért a mostani eset eléggé átpolitizáltnak tűnik. „Ennyire nem szokták nagydobra verni ezeket az eseteket.”
Vida az eljárás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kormány először kap egy hivatalos értesítést, amelyben bizonyos határidőt szabnak az adott rendelkezések módosítására. Ha ezt az ország nem hajtja végre, akkor kerülhet az ügy az Európai Bíróság elé – tette hozzá. A szakértő szerint ha az ügy bírósági szakaszba jut, akkor már nem tehet sokat a tagállam, de még ekkor is el lehet kerülni a büntetést, ha idővel megváltoztatják a kifogásolt szabályokat.
Furcsa a mostani fölvetés
A VKI munkatársa úgy fogalmazott, hogy a kötelezettségszegési eljárás végén semmiképpen nem merülhet föl az uniós források befagyasztása, mivel azt csak a túlzottdeficit-eljárás végén lehet alkalmazni. Ennek kapcsán Vida fölhívta a figyelmet arra, mindenképpen furcsa, hogy a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárás 2004-es kezdete óta most produkáljuk a legjobb adatokat, mégis fölmerült az uniós források befagyasztása.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke keddenjelentette be, hogy három kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.
Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Vida ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy túlzás lenne kijelenteni azt, hogy a jövőben újabb eljárás indulhat ellenünk, mert itt még csupán tájékozódásról van szó.
