A névváltozásból eredő költségek nem kampányszerűen jelentkeznek a költségvetési szerveknél: az adott szerv akkor hajtja végre az ebből fakadó feladatokat (táblacsere, bélyegzőcsere, új nyomtatványok stb.), amikor az egyébként is – például elhasználódás vagy a nyomtatványok elfogyása miatt – szükségessé válik – válaszolta a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy független képviselő írásbeli kérdésére.
A miniszterelnök-helyettes parlamenti honlapon elérhető – a Demokratikus Koalícióban politizáló Kolber István miniszterelnökhöz címzett kérdésére adott – válaszában hozzáfűzi, hogy ez felel meg a felelős gazdálkodás követelményeinek, így ez nem okoz többletköltséget. Ezek a kiadások a működési költségek töredékét jelentik és kigazdálkodhatók – írja.
Navracsics Tibor idézi az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vonatkozó cikkét is, amely kimondja: „Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.
Dalcsata
Kolber István kérdése úgy kezdődött: „Hallgatom Bródy János dalát. Szépen hullámzanak a dallamok, a strófák, de leginkább a refrén szövege ragad meg: »Lesz még Magyar Köztársaság!«„.
„Kérdésének megírásához Ön Bródy János dalát hallgatta. A válaszhoz én Presser–Sztevanovity Magyarország című számát, de emlékezhettem Oláh Ibolya énekére is, ugyancsak Magyarország címmel” – reagált erre Navracsics Tibor, „az emlékezés kapcsán” Kolber István figyelmébe ajánlva egyúttal azt az alaptörvényi kitételt, amely szerint Magyarország államformája köztársaság, és amely alapján szerinte a képviselőnek a köztársaságot féltő felvetése okkal minősíthető alaptalannak.
