Schmitt Pál ugyanakkor arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, „törzsadatokra” épül, amelyek nélkül nem is lehetne megírni azokat.
„A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá. Az államfő szerint ez az ő esetében „olyan tényadatokat” jelent, amelyek „fellelhetők a jegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródokumentumaiban”.
Arra a felvetésre, hogy ez nem tesz lehetővé szó szerinti átemelést, azt válaszolta: „huszonegy különböző forrásom volt, köztük a Nikolaj Georgiev által írt könyv is”.
Schmitt Pál szerint a bolgár szerző is „abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a sokat emlegetett 180 oldal, és ha még egyszer meg kellene írnom, ugyanide lyukadnék ki”. Hozzátette: az itt található szövegben olyan tények szerepelnek, mint például, hogy volt-e női vívás a berlini olimpián. Ez nem szellemi tulajdona senkinek – mondta, hozzátéve, hogy értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.
A köztársasági elnök szerint „ha egy tanulmány a bibliográfiájában, amit én is csináltam, a hivatkozások között szerepeltet egy művet felhasznált irodalomként, akkor a szellemi eltulajdonítás fogalma kizárt”.
Schmitt Pál, a láb- és végjegyzeteket hiányoló kérdésre reagálva kiemelte, az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat tüntesse fel a kisdoktori disszertációban, ehhez opponensei és konzulensei is hozzájárultak. Mint mondta, az irodalomjegyzéket dolgozata végére illesztette, elsőként feltüntetve Nikolaj Georgiev munkáját.
Elmondta továbbá, hogy jól ismerte a bolgár sportvezetőt, és vele is közölte, szeretne írni egy kisdoktorit, amelynek Nikolaj Georgiev akkor nagyon örült. Arra a kérdésre, hogy a már elhunyt Georgiev lánya korábban azt mondta a hvg.hu-nak, nem tud arról, hogy apjának lett volna közös munkája Schmitt Pállal, a köztársasági elnök úgy felelt, „a kérdés feltevésében volt a hiba, mert ha valaki megkérdezi ezt a kisasszonyt, (…) akkor az pontosan visszaidézi, hogy (…) igenis együttműködtünk, mert ő segítette az én munkámat”.
Az államfő emellett szólt az Európai Unió által elvárt törvénymódosításokról is. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a kormánynak és a parlamentnek nem okoz majd nehézséget eleget tenni a külföldi kéréseknek, hiszen szerinte a Nemzetközi Valutaalap és Brüsszel is olyan módosításokat vár el Magyarországtól, amelyek teljesíthetők.
Schmitt Pál az interjú végén röviden ismételten szólt az új alaptörvényről, amely szerinte a rend irányába tereli az országot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!