Az elmúlt évben hat alkalommal hirdettek pályázatot Zalaegerszegen, így összesen 39 előzetesen regisztrált igénylő juthatott szociális bérlakáshoz, költségelven pedig öt lakást adtak bérbe. A városnak körülbelül 870 hasznosítható bérlakása van, ezek nyolcvan százalékát a szociális rászorultságot mérlegelve adják bérbe. Jelenleg 660 igénylőt tartanak nyilván, közülük 120-130-an rendszeresen pályáznak a megüresedett szociális jellegű bérlakásokra. A helyi rendelet alapján az egyedülálló igénylők havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 350 százalékát (99 750 forintot), a többszemélyes családok esetében pedig az egy főre jutó havi nettó összeg a 85 500 forintot.
Csanádi Gyula utalt arra is, hogy a lakáskijelölésnél a szociális rászorultság, a jövedelmi és a vagyoni helyzet mellett azt is vizsgálják, hogy a leendő bérlő tudja-e finanszírozni a lakásfenntartás költségeit. A szociális bérlakások bérleti díja az épület komfortfokozatától, a városon belüli elhelyezkedéstől függően 317 és 366 forint között mozog négyzetméterenként.
Csanádi Gyula szólt arról is, hagy a zalai megyeszékhelyen a bérlakások csaknem húsz százalékát „költségelven„, az építési költség minimum 2 százalékáért lehet csak bérbe adni. A magasabb (négyzetméterenként 610 forint) bérleti díj miatt ezekre a lakásokra lényegesen kevesebb pályázat érkezik, ugyanis az is kritérium, hogy a lakóknak legalább egy évre előre meg kell előlegezniük a lakbért.
A zalaegerszegi önkormányzat jelenleg nem tervezi a bérlakások számának növelését, de folyamatosan pótolják a szanálásra került házakat. Az elmúlt évben a bérlőknek 280 önkormányzati lakás megvásárlására volt lehetőségük. A vételi szándékot többen is jelezték, de a konkrét szerződést mindössze három bérlővel tudták megkötni. Az önkormányzati bérlakásban élők többnyire nem rendelkeznek a lakásmegvásárlásához szükséges önerővel, így csak hitelből tudnák biztosítani a szükséges tőkét, de a jövedelmi viszonyaik miatt erre nagyon kevés lehetőségük van – jegyezte meg a lakásgazdálkodási szakreferens.
Hozzáfűzte; az elmúlt évben bírósági végrehajtó útján három-négy esetben történt kilakoltatás 150 ezer forintot meghaladó lakbér- és közüzemidíj-tartozás miatt. Húsz esetben a hátralékot felhalmozók még a határidő lejárta előtt önként kiköltöztek. A bérelt lakásokat többnyire leromlott állapotban hagyták hátra, helyreállításuk óriási összegekbe kerül az önkormányzatnak.
