A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is. Az új jogszabály szerint a polgárőr-szervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.
A jövőben csak 18 évnél idősebb, büntetlen előéletű emberek lehetnek polgárőrök, és minden polgárőr egységes, kitűzhető, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárőr Szövetségtől. Szintén újdonság, hogy országosan egységes formaruhát kapnak a polgárőrök, akik ezenkívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
További változás, hogy a törvény bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is. Panaszt bárki indíthat az OPSZ-nél, amely a legsúlyosabb esetben eltilthatja a tevékenységtől a polgárőrt. A polgárőrség az idén 700 millió forintból gazdálkodhat, munkájukhoz várhatóan 50-100 autót is kapnak.
A polgárőrmozgalom húsz éve, 1991-ben indult el, a szervezet eredeti neve Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége volt. A szövetség honlapján Túrós András OPSZ-elnök arra emlékeztet, hogy az első egyesületek a közbiztonság és „az akkori rendőrség kritikájaként” alakultak meg. A szövetség elnöke 1991 és 1997 között Kopácsi Sándor, Budapest 1956-os rendőrfőkapitánya volt. A szervezetnek jelenleg mintegy 84 ezer tagja van, akik csaknem kétezer egyesületben tevékenykednek.
origo.hu
Hogy nem szakadt rá a plafon! – Kulja András legnagyobb hazugságai a tévévitából
